Látszólag előjel nélkül alakult ki a Földön egy potenciálisan zavaró geomágneses vihar – írja a Live Science. Az esemény magyar idő szerint június 26-án éjjel 2 óra körül jelentkezett, és órákon át tartott. A vihar G1-es kategóriájú volt, ami azt jelenti, hogy képes volt enyhe ingadozásokat előidézni a hálózatokban, kisebb hatásokat gyakorolni a műholdakra, megzavarni egyes vándorló állatok tájékozódását, illetve felerősíteni a sarki fényeket.
Az esemény épp egy időben történt a rendkívül ritka bolygósorakozóval, melynek során a Naprendszer mindegyik bolygója megfigyelhető volt. A sarki fényt és a sorakozót többen megörökítették, Harlan Thomas például Calgary területéről készített képeket.
Produced a decent show this morning albeit 30 minutes long. pic.twitter.com/dpNWzBYnCl
— Harlan Thomas (@theauroraguy) June 26, 2022
A kutatók eleinte úgy gondolták, hogy egy koronakidobódás (CME) idézte elő a geomágneses vihart, most viszont úgy vélik, hogy egy jóval ritkább jelenség, egy együtt forgó interakciós régió (CIR) állhatott a háttérben. A CIR átmeneti zónát képez a lassan és gyorsan áramló napszelek között. Az ilyen régiókban plazma halmozódik fel, a zónák pedig a CME-khez hasonló lökéshullámokat alakíthatnak ki.
Nagyjából egy héttel korábban egy hatalmas, gyorsan növő napfoltot figyeltek meg a Nap bolygónk felé néző oldalán. Az AR3038 jelű aktív régió a kutatók szerint teljesen normálisnak tekinthető. A csillagászok úgy gondolják, hogy a napfolt és a június 26-i geomágneses vihar között nem volt kapcsolat.
A Nap aktivitása egy nagyjából 11 éves ciklust követ, amelynek vannak nyugodtabb és hevesebb periódusai. Csillagunk az utóbbi időkben viszonylag tevékeny, a mostani ciklus csúcsát 2025-ben érhetjük el.
