A szélsőséges hőség tíz év alatt évente mintegy 600-700 extra szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetért volt felelős az Egyesült Államokban. A hőhullámok miatt bekövetkezett halálozások a férfiaknál és a nem spanyol ajkú fekete felnőtteknél mutattak leginkább kiugrást, ami arra utal, hogy az éghajlatváltozás súlyosbíthatja a szívbetegségek jelenleg is fellelhető egyenlőtlenségét ezekben a csoportokban.
Az extrém hőség egyre fokozódik az Egyesült Államokban, a klímaváltozás gyakoribb hőhullámokat hoz magával az országban. Az USA-ban statisztikák szerint jelenleg körülbelül háromszor annyi hőhullám van évente, mint az 1960-as években volt. A hőség fokozottan terheli meg a szívet, és olyan kóros szívproblémákhoz járulhat hozzá, mint például a szívroham. Ezenkívül egyes szívbetegségek kockázati tényezői, például a cukorbetegség, illetve a szívgyógyszerek, például a vízhajtók és a béta-blokkolók befolyásolhatják a testhőmérséklet-szabályozást, és megnehezíthetik az extrém hőség kezelését. Ez a tanulmány az első, amely országos szinten értékeli a szélsőséges hőség során bekövetkezett szívbetegségek halálozási tendenciáit.
„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a szélsőséges hőség egészségkárosító hatásainak mértéke nagyobb, mint azt korábban feltételezték” – idézi az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény Sameed Ahmed Khatanát, a tanulmány vezető szerzőjét. „Az éghajlatváltozás és annak következményei nagyon nagy hatással lesznek társadalmunkra az egészség szempontjából is, annak pedig fontos eleme a szív és az érrendszer egészsége.”
A kutatók az Egyesült Államok mind a 3108 megyéjéből gyűjtöttek adatokat, és minden megye átlagos napi maximumhőmérsékletét az 1979-2007 közötti hőmérsékleti rekordok alapján számították ki. Ezután azonosították azokat a szélsőséges hőségnapokat, amelyek a 2008-2017-es időszakban fordultak elő. Hőségnapként határozták meg az olyan napokat, amikor a hőindex elérte a 32 fokot, vagy annál magasabb értéket. Ezzel összevetették a szívproblémákban elhunytak halálozási adatait.
Az eredmények azt mutatták, hogy egy hónapon belül minden olyan nap, amely szélsőséges meleget hozott, a halálozások 0,13 százalékos növekedését hozta. Ez átlagosan évi 600-700 további halálesetnek felel meg a vizsgált évtized során. Eltéréseket figyeltek meg a nemek és a rasszok esetén: a változás rosszabbul érintette a férfiakat, és a nem spanyol ajkú fekete felnőtteket. Ez azt jelenti, hogy a hőhullámok aránytalanul jobban hatnak a férfiakra és a fekete közösségekre.
