Hatalmas koronakidobódást észleltek február 15-én éjszaka – írja az Időkép. A keletkezett napszél szerencsére nem bolygónk felé irányul, az esemény csillagunk túlsó oldalán történt.
A kilépő plazma bolygóközi mágneses felhőt hoz létre.
A naptevékenység az űridőjárás befolyásolásával bolygónkra is képes hatni. A csillagunkból származó nagy mennyiségű töltött részecske például a légkörrel interakcióba lépve kifejezetten látványos sarki fényeket alakíthat ki, de a geomágneses viharok az űreszközöket és űrhajósokat is veszélyeztethetik. A SpaceX például a közelmúltban több műholdat is elveszített egy ilyen esemény miatt.
A naptevékenység egy nagyjából 11 éves ciklust követ, a jelenlegi 2019 végén kezdődött. A ciklusnak vannak nyugodtabb és aktívabb időszakai, a mostani csúcsot 2025-ben fogjuk elérni.
