Az Európai Unió internethez hozzáférő polgárainak a 75%-a vásárol online, a karácsonyi időszak pedig kiemelt helyen van, amikor látszólag minden ajándék csak egy kattintásra van tőlünk – írja a Másfélfok. A Mikulás vagy a Jézuska azonban nem szánon és angyalszárnyakon hozza a megrendelt ajándékokat, hanem teherautókkal és furgonokkal: a személy- és áruszállítás az EU üvegházgáz kibocsátásának csaknem egynegyedét teszi ki, és a városi légszennyezés egyik fő okozója.
Miközben több szektorban csökkennek a kibocsátások, a közlekedésé stabilan nő az Unióban: 1990 és 2018 között 31,8%-kal, amivel muszáj valamit kezdenünk, ha tartani akarjuk a klímacélokat, és tiszta levegőt szeretnénk a városainkban karácsony környékén és azon túl is. Alternatív megoldások már most is vannak, azonban ezeket elenyésző mértékben alkalmazzuk. A vasút, a vízi szállítás, az elektromos járművek, teherkerékpárok, csomagmegőrzők és konszolidációs pontok kombinálása jelenthet megoldást, amihez azonban
Az online vásárlás egyre népszerűbb. A növekedést a digitalizáció, a világ minden tájáról rendelhető termékek, valamint a kényelmes és gyors házhozszállítás iránti igény táplálja. Emellett a COVID-19 világjárvány és a különféle korlátozó intézkedések is erősen hozzájárultak a tendenciához. A téli ünnepek közeledtével érdemes közelebbről is megnézni, mit hoznak a megrendelt ajándékok és termékek városaink és környezetünk számára.
Bár a teherszállítás ritkán forró téma a közbeszédben, az áruszállítás jelentős hatással van környezetünkre. Európában a kiszállítás továbbra is elsősorban közúti járművekkel – kisteherautókkal, valamint nehéz tehergépjárművekkel történik. Ez jelentős levegőszennyezéshez és zajkibocsátáshoz vezet, és negatív hatással van más területekre is, például a torlódásokra és a közlekedésbiztonságra is.
A szállítás (a személy-, valamint áruszállítás) Európa üvegházhatású-gázkibocsátásának csaknem egynegyedét teszi ki, és a városi légszennyezés fő okozója, ráadásul a közlekedésből fakadó kibocsátás stabilan nő az EU-ban.
Globális szinten a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) becslése szerint a teherszállítás a teljes CO2-kibocsátás 7%-áért és a közlekedéssel összefüggő CO2-kibocsátás 30%-áért felelős. Ezek a számok 2050-re várhatóan csaknem négyszeresükre nőnek, ha nem történik beavatkozás.
A logisztikai szektorban rengeteg olyan újítás tapasztalható, amelyek segíthetnek csökkenteni annak környezeti terhelését. A távolsági és nemzetközi szállítmányozás tekintetében az EEA kimutatta, hogy a vasúti és vízi szállítás sokkal hatékonyabb az üvegházgáz kibocsátás tekintetében, mint a közúti szállítás és a légi közlekedés. A földrajzi helyzet, a rendelkezésre álló infrastruktúra és az időkritikusság miatt azonban nem mindig lehetséges a módok helyettesítése.
A karácsonyi ajándékok és egyéb termékek kiszállítása meglehetősen magas környezetvédelmi költségekkel jár, ami ritkán tükröződik az árban, ellenben máshol megfizetjük, különböző gazdasági vagy egészségügyi károk formájában. Ezért mindig fel kell tennünk magunknak a kérdést:
- Tényleg meg kell vennem? Megéri a környezeti lábnyom és a pénzügyi befektetés, vagy élhetek nélküle? (A legfenntarthatóbb döntés az, ha nem vásárolunk.)
- Ha valóban szükségem van rá, választhatok-e hasonló terméket, amit nem kell a világ másik végéről utaztatni? (Lehet, hogy léteznek helyi alternatívák, és a szállítással kapcsolatos lábnyomuk lényegesen kisebb.)
- Van-e fenntartható szállítási lehetőségem, például választhatok-e olyan szállító céget, amely elektromos járműveket, vagy még jobb esetben kerékpárokat használ? Vagy átvehetem-e a csomagomat egy csomagmegőrzőből, ahová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel jutok el? (Az aktív utazás mindig a legjobb választás egészségünk és környezetünk szempontjából.)
