Az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS) szerint a globális felmelegedés nem egyformán érinti a világ minden részét, Európa például már 2,2 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest – írja az MTI. Ez jóval meghaladja a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 Celsius-fokos korlátot.
„Azt tudjuk, hogy az Északi-sark háromszor gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Már 3 Celsius-fokkal melegebb a iparosodás előtti időkhöz képest” – mondta Samantha Burgess, a CAMS igazgatóhelyettese a Glasgowban zajló ENSZ-klímakonferencián (COP26). Az eseményre mi is kilátogattunk, kapcsolódó cikkeinket itt olvashatja.
A szakértők tisztában vannak azzal, hogy az északi-sarki melegedés sebességét a bolygó fényvisszaverő képességének, azaz a napfény földfelszín általi visszaverésének a megváltozása idézi elő. Az érintetlen fehér jég a sarkok körül tükörként működik, több napsugarat ver vissza, mint nyel el, de ha a jég olvad, és a jégmezőkön tavak keletkeznek, az megváltoztatja a fényvisszaverő képességet. Burges szerint érdekes, hogy ugyanez a hatás nem figyelhető meg a Antarktiszon.
A Copernicus adatai alapján 2020 volt a legmelegebb év Európában, az átlaghőmérséklet 1,9 Celsius-fokkal volt magasabb az 1980-2010 közötti értéknél, illetve 0,4 Celsius-fokkal magasabb az előző rekordnál.
A felmelegedés korábban nem tapasztalt időjárási szélsőségeket idézett elő a kontinensen. A történelemben példa nélküliek voltak az idén nyáron Nyugat-Európát sújtó áradások, amelyek csak Németországban 200 ember halálát okozták. „2030-ig még több szélsőséges eseményre kell számítani, forróbb nyarakra, enyhébb telekre és több erős viharra, a 2050 és 2100 közötti időszak alakulása attól függ, hogy milyen forgatókönyvet fogadnak el a glasgow-i tanácskozáson” – tette hozzá Burgess. Jelenleg úgy tűnik, hogy világ a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt 2034 körül fogja elérni.
