A biológiai sokféleséget csak erős szakmai alapokra építve lehet megőrizni, mint ahogy az ökoszisztémák felborult egyensúlyát is csak célzott kutatások eredményeire támaszkodva lehet helyreállítani. A magyarországi felszíni vizek mindössze ötöde van jó ökológiai állapotban, és ha a trendek az eddigieket követik, akkor ennek további romlása várható. A kutatásba bevont mintegy harminc ökológus szerint a mezőgazdasági területek kezelésében is fontosabb szerepet kell kapnia a fenntarthatóságnak és a természeti értékek megőrzésének.
„Amikor szimuláltuk a beporzórovarok lehetséges jövőbeli sorsát, betápláltuk a reálisan elképzelhető legjobb forgatókönyv adatait, és azt az eredményt kaptuk, hogy a jövőben jelentősen csökkenni fog a beporzók, például a méhek száma” – mondta Báldi András, az ÖK kutatásvezetője. Hozzátette: – „E kedvezőtlen folyamatok visszafordítása érdekében kiemelten fontos az ökológiai kutatások új alapokra történő helyezése.”
Egy évvel ezelőtt – a pandémia kezdetével – a világ szinte egyik napról a másikra krízisüzemmódra állt át. Bár ez rengeteg ember számára nagyon nehéz volt, az is bebizonyosodott, hogy ha igazán nagy veszély fenyeget, akkor
„A koronavírus-járvány következtében kialakult helyzet jól demonstrálja, hogy egy ökológiai krízis a világ megszokott működését más irányba tudja terelni” – érvelt Báldi András. – „A klímaváltozás problémaköre ezt a hatást még nem érte el” – tette hozzá.
A tudományos szakemberek fontosnak tartják, hogy a kutatási eredményekre alapozva történjen egyrészt a környezeti károk helyreállítása, másrészt azok megelőzése. Ehhez a kutatók útmutatót tudnak adni a döntéshozók, valamint a társadalom számára.
A Magyarország szempontjából legfontosabb megoldandó ökológiai kérdések között szerepel többek között az Alföld vízellátottságának a biztosítása, a természeti adottságoknak leginkább megfelelő tájhasználati módok megtalálása, az őshonos fajok megőrzése, illetve genetikai sokféleségük fenntartása, továbbá
Kiemelt jelentősége van annak, hogy a kutatók megtalálják a választ ezekre a kérdésekre, és ezáltal hozzájárulhassanak természeti értékeink megóvásához.
„Az ökológiai kutatások tudják megadni mindazokat a válaszokat, amelyek egy új vágányra álláshoz szükségesek. A legtöbb kutatás a jelenből és a múltból indul ki, mi azonban megvizsgáltuk, hogy mi várható 2050-ig, és ennek alapján határoztuk meg a jövő szempontjából fontossá váló területeket” – mondta Báldi András.
