Ahhoz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) egy vakcinát engedélyezzen, annak alapvetően három fő szempontnak kell megfelelnie: biztonságosnak, hatásosnak és sztenderdeknek megfelelő minőségűnek kell lennie. Az EMA a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok előtt, a kutatás közben, a gyártásnál és az utánkövetésnél is jelen van, ha koronavírus-vakcinákról van szó.
Előzetes tanácsadást is kínál az EMA
A gyógyszerügynökség már a gyártási folyamatok és a klinikai vizsgálatok megkezdése előtt ajánl tudományos tanácsadást a vakcinagyártóknak, ami egyébként békeidőben, minden más oltóanyagra és gyógyszerre is vonatkozik. Ennek célja, hogy a kutatásokkal és a belőlük készülő tanulmányokkal kapcsolatos problémákat előre kiszűrjék. Ennek a menete annyi, hogy a gyártó benyújtja az EMA-hoz a terveit, kérdéseket tesz fel, az EMA pedig megválaszolja ezeket – a folyamat sem a gyógyszerügynökség, sem a gyártó felé nem jár semmiféle jogi kötelezettséggel, a tanácsok ellenére is visszadobhatja később az EMA a szert, és a gyártó sem köteles engedélyeztetésre beadni a termékét az Európai Unióban – ezt bizonyítja például az egyik kínai vakcina, a Sinovac oltóanyagának esete, amelyre az EMA adott előzetes tanácsadást, de egyelőre nincs tervben az EU-n belüli engedélyeztetés.
A koronavírus-gyógyszerekkel és -vakcinákkal kapcsolatban a tanácsadást az úgynevezett COVID-19 akciócsoport (COVID-19 Task Force, ETF) végzi. Ahogyan a vakcinagyártás minden fázisa, úgy ezúttal a tanácsadás is felgyorsult: míg általában 40-70 napig tart az eljárás, addig most kevesebb mint 20 nap áll a kutatók rendelkezésére.
Az EMA honlapján részletesen meg lehet tekinteni, hogy mely koronavírussal kapcsolatos gyógyszerekre és vakcinákra adott tudományos tanácsadást az ETF.
„Az EMA 3 fő szempont alapján engedélyezi az oltóanyagokat, biztonság, hatásosság és minőség. A vakcina biztonságosságát és hatásosságát a klinikai vizsgálatok eredményei igazolják, míg a jó minőséget a magas standardoknak (GMP – good manufacturing practice) megfelelő gyártási és minőségbiztosítási folyamatok garantálják, amit az EMA előzetesen jóvá hagy, és később ellenőriz. Az EMA a vakcinákat engedélyezés után is nagyon szorosan nyomon követi, és bármilyen felmerülő aggály esetén haladéktalanul intézkedik” – mondta el a 24.hu-nak egy neve elhallgatását kérő európai bizottsági forrás.
Fontos tudni, hogy a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatban nemcsak a kutatási fázisokat sűrítették, és indították a laborteszteket, állatkísérleteket és a klinikai 1-2-3-as fázisokat párhuzamosan vagy átfedésben, hanem az EMA is gyorsított az új gyártósorok és gyártóhelyszínek engedélyeztetésén, valamint
A koronavírus-vakcinák közös EU-s beszerzésének előfeltétele volt a cégek korai együttműködése az EMA-val, hogy már a klinikai vizsgálatok alatt elindulhasson az uniós engedélyeztetési eljárás. Ezen kívül szempont volt az EU-n belüli ellátási kapacitás is. Ez és a korai együttműködés hiánya vezetett oda, hogy az orosz és a két kínai vakcina végül nem került be az európai portfólióba.
Összesűrített kutatások, gyors engedélyeztetés
A hagyományos vakcinaengedélyeztetési eljárás egyébként úgy zajlik, hogy amint a klinikai kutatások megvannak, a gyártó összegyűjti az összes dokumentációt a szerről, és egyszerre beadja az EMA-nak – a koronavírus-járvány miatt azonban ezt a folyamatot felgyorsították, és az EMA már akkor hozzáfért a kutatási adatokhoz, amikor azok még javában zajlottak. Ezt úgy hívják, hogy folyamatos felülvizsgálat („rolling review”), és többek között ennek köszönhető, hogy
A folyamatos felülvizsgálat azzal kezdődik, hogy a szakértők mérlegelik az előnyök és kockázatok arányát a vakcinák esetében. Az EMA képviselői kiemelik: az ellenőrzés nagyon pontos és szigorú, a biztonság a legfontosabb szempont.
A felülvizsgálatot az EMA két, emberi gyógyszerekkel foglalkozó tudományos szakértői bizottsága végzi: a CHMP (Committee for Medicinal Products for Human Use, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága) és a PRAC (Pharmacovigilance Risk Assessment Committee, farmakovigilanciai kockázatfelmérési bizottság). Ezekbe a bizottságokba az összes tagállam küld tagot, jellemzően a nemzeti gyógyszerhatóságok szakértőit. Előbbi a gyógyszerengedélyezés minden lépését végigkíséri, utóbbi pedig az engedélyezett termékek biztonságosságát értékeli előzetesen, és követi nyomon a valós használatból származó adatok alapján. Ezen felül dolgozik még a korábban is említett COVID-19 akciócsoport, amely az EU-n belüli országok gyógyszerügynökségeinek szakértőiből áll, és lehetővé teszi a gyors tudományos reakciókat a pandémiára.
A folyamatos felülvizsgálat, ahogy a neve is mutatja, nem egyszerre történik meg – ahogy újabb és újabb adatok érkeznek be a vakcinákról, úgy kezdődik meg egy újabb felülvizsgálati ciklus. Forgalombahozatali engedélyre azonban csak akkor lehet pályázni, ha a minőségi, biztonságossági és hatásossági adatok már megvannak. Az EMA akkor ad ki feltételes forgalombahozatali engedélyt, ha a rendelkezésre álló adatok bizonyítják, hogy az előnyök elnyomják a kockázatokat, de más adatokat elég, ha az engedély után szolgáltatnak be a vakcinagyártók – ilyenek a jelenlegi esetben a hosszú távú védettségi adatok, vagy a gyermekek és várandós nők körében végzett klinikai vizsgálatok.
Az EMA ellenőrzi a gyártást is, megvizsgálja az oltóanyaggyártókat – köztük az EU-n kívülieket is –, kivéve, ha az Európai Unió és a gyártás helyszíne szerinti ország között kölcsönös elismerési egyezmény van érvényben. Mielőtt felszabadítható lenne az EU piacán, a vakcina minden gyártási tételénél tanúsítani kell, hogy előállítására és ellenőrzésére a GMP (good manufacturing practice – helyes gyártási gyakorlat) szerint és a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak megfelelően került sor.
kivéve, ha az EU és az exportáló ország között kölcsönös elismerési egyezmény van érvényben (Kínával és Oroszországgal nincs ilyen). A gyógyszerügynökség részletes tájékoztatót dolgoz ki a vakcinák használatára és tárolására, valamint a gyerekek oltásáról is folyamatosan tájékoztat.
Ahhoz tehát, hogy az Európai Unión belül egy vakcinát engedélyezzenek, a gyártóknak először be kell nyújtani a forgalombahozatali kérelmet, amit aztán az EMA saját és tagországok szakértőiből álló bizottsága átfésül. Az EMA ajánlást fogalmaz meg, ezután kerülnek az adatok és a véleményezés az Európai Bizottság elé, ami – a tagállamok jóváhagyását követően – dönt a forgalombahozatali engedélyről. Ezután a tagországoknak már csak azt kell eldönteniük, hogyan vezessék be az újonnan elfogadott vakcinákat a saját oltási programjukba.
Ki tudja, az OGYÉI-nél mi történik
Magyarországon az engedélyeztetés az OGYÉI, vagyis az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hatásköre. Ez azért is fontos, mert az EU-ban Magyarország az első olyan különutas, amely az EMA által (még) nem engedélyezett vakcinákat is befogad. A jogszabály megengedi, hogy vészhelyzet esetén – mint a mostani pandémia – a tagállamok saját hatáskörben engedélyezzenek gyógyszereket, oltóanyagokat. Ennek módjáról az EU nem rendelkezik, ilyen engedélyezés esetén a felelősség teljes egészében a tagállamot terheli. Az EU mindenesetre azon vakcinák használatát javasolja, amiket az EMA megvizsgált, ajánlott és az EU jóváhagyott, a szigorú engedélyezési és nyomonkövetési követelmények pedig garantálják, hogy ezek az oltóanyagok biztonságosak, jó minőségűek és hatásosak legyenek.
Aggodalomra adhat okot, hogy itthon a 19/2021. kormányrendelet gyakorlatilag kimondja, hogy gyógyszert és vakcinát is úgy engedélyezzen a kormány itthon, hogy az OGYÉI-nek arra nem kell külön szakmai vizsgálat után rábólintania. A magyar kormány most már bármilyen gyógyszert és vakcinát engedélyeztethet, ami
- az Európai Gazdasági Térség országaiban,
- vagy az Egyesült Királyságban engedélyezett,
- esetleg legalább három országban alkalmazzák, és ebből a háromból legalább az egyik európai uniós tagállam vagy tagjelölt,
- és a szert legalább egymillió embernél használták már.
Az OGYÉI-nek ugyan rá kell bólintania a már meglévő dokumentációk alapján, de saját vizsgálatokat nem kell folytatnia.
Valójában mindössze ennyi, amit az OGYÉI munkájáról a vakcina kérdéskörében tudni lehet – ugyanolyan eséllyel dolgozhat az EMA-hoz hasonlóan nagy precizitással a hazai szakma is, mint amennyi esély ennek ellenkezőjére is van, ugyanis a független sajtó képviselőivel a témában nem áll szóba az intézet. A vakcinaengedélyeztetéssel kapcsolatban eddig az alábbi kérdéseket tettük fel az OGYÉI-nek, közülük egyikre sem kaptunk választ:
- Milyen szempontok alapján engedélyezhet az OGYÉI itthon vakcinát?
- Hogyan zajlik pontosan az engedélyeztetés folyamata?
- A 19/2021. kormányrendelet hogyan változtatott ezen a folyamaton?
- A sajtóban megjelentek alapján igaz-e, hogy az oroszok más oltóanyagot használtak a klinikai kísérleteknél, mint amit tömeggyártásba küldtek? Ez mennyire egyedi eset, van-e rá szabályozás, változtathat-e egy cég a klinikai kutatások befejezése után a szer összetételén, és ha igen, milyen mértékben?
- Befolyásolja-e a változás a hatékonyságot vagy a biztonságot? Miben történt változtatás?
- Igaz-e a sajtóban megjelent állítás, miszerint szakértők azt javasolták, hogy a vakcinát ilyen formában ne engedélyezzék itthon? Igaz-e, hogy egy szakértő kilépett a tanácsadói testületből emiatt?
- Lesznek-e adatok a daganatos és autoimmun betegekkel kapcsolatban a későbbiek során? Részt vettek ilyen betegek is az orosz klinikai kutatásban, csak még nincs kielemezve minden adat, vagy ezeket a csoportokat teljesen kizárták a kutatásból?
- Van / lesz mellékhatáskövetés az oltások után (mind az orosz, mind a többi vakcinánál)? Van rendszer, amiben ezt az OGYÉI, vagy bármilyen más szerv vezeti és utánköveti a hosszú távú mellékhatásokat, amennyiben lesznek ilyenek? Lesz erről elemzés, ahogy Izraelben és Argentínában is készül például?
- Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy vakcinának, hogy engedélyt kapjon az OGYÉI-től?
- Bármilyen téren máshogy járnak-e el a mostani vakcinánál, mint egyébként tennék (nyilvánvalóan a gyorsabb intézkedésen kívül)?
