Tudomány

Eddig ismeretlen módon fertőzhet a koronavírus

Nem a vírus változott, hanem szegedi kutatók találtak egy olyan utat, amelyen keresztül bejuthat a sejtekbe: a cukrozott sejtfelszíni fehérjékkel történő kölcsönhatás adhatja ennek az igazi motorját, míg az ACE2 receptorok igen célzott dokkolasi felületet kínálnak a megtapadáshoz.
Korábban a témában:

A szegedi Pharmacoidea Kft. kutatói pénteken jelentették be új felfedezésüket, miszerint a koronavírus sejtfelszíni kötődésekor a már feltérképezett sejtfelszíni kötőhely, az ACE2 (angiotenzin konvertáló enzim) mellett a sejtfelszíni cukrozott fehérjékkel is kapcsolatba kerül, és ez elősegíti a vírus bejutását a sejtbe. Magyarán a vírusfertőzés egy új módját sikerült kimutatni. A csapat Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában, az Innovatív Gyógyszer Kezdeményezésben vesz részt, a kutatási eredményről szóló kézirat jelenleg elbírálás alatt áll, de a Nature kiadó saját preprint szerverén már nyilvánosságra hozta.

Eddig a hír, amely a laikus média pársoros beszámolói alapján ismét csak a bizonytalanságot növeli a szűk szakmán kívül állókban. Dr. Letoha Tamás kutatóorvost, a Pharmacoidea Kft. ügyvezetőjét kértük, hogy magyarázza el, pontosan miről is van szó. Elöljáróban:

a vírus sejtbe jutásának (a fertőzésnek) új mechanizmusa nem azt jelenti, hogy a SARS-CoV2 tett szert újabb, „veszélyes” képességre, hanem a kutatók rátalálhattak egy „hátsó ajtóra”, amit eddig is használtak a vírusok. És amit így be tudunk zárni előtte. 

A legügyesebb szélhámos

Érdemes itt is azzal kezdeni, hogy egyetlen vírus sem több egy fehérjeburokban lévő örökítőanyagnál. Még csak nem is élőlény, létezésének feltétele, hogy bejusson egy sejtbe, ahol aztán annak energiáját, erőforrásait elszipkázva eszméletlen tempóban hozza létre önmaga replikáit. Bonyolultságát tekintve, ha egy emberi sejt mondjuk a legmodernebb űrsikló, akkor a vírus legfeljebb egy szög: megfelelő helyre jutva viszont az űrrepülő pusztulását okozza.

A vírus a legügyesebb szélhámos, hihetetlen módszerekkel éri el, hogy a sejt »felvegye«, akár a jószívű kamionsofőr egy stoppost az út széléről. Csakhogy ez a stoppos egy bűnbanda tagja, ahogy a vezetőfülkébe kerül, át is veszi az irányítást nemcsak a sofőr, de kamion és a rakomány felett is

– hozza a remek példát Letoha Tamás.

A koronavírus esetén a stoppos módszerét a vírus felületén elhelyezkedő úgynevezett tüskefehérjék rejtik: az itt található aminosavak sorrendje képes meggyőzni a sejtet arról, hogy az beengedje magába a kórokozót.

A koronavírus egy elektormikroszkóp képével. Fotó: Andrew Brookes /Cultura Creative /AFP

Antennák a sejt felszínén

A járvány kitörése óta ismert mechanizmus szerint a vírus tüskefehérjéit az emberi sejtek már említett ACE2 receptoraihoz kapcsolva jutnak „a falakon belülre”, de mint kiderült, létezik alternatív út is. Itt jönnek a képbe az alapvetően a kommunikációért felelős úgynevezett sejtfelszíni cukrozott fehérjék.

Sejtjeinket ugyanis kettős zsírréteg veszi körbe, ez választja el őket egymástól a vizes közegben, akárcsak a húsleves kis zsírgyöngyöcskéit. Ám a szervezet nem működhet teljesen különálló entitások összegeként, a sejtek rendkívül aktív „kommunikációt” folytatnak egymással, ehhez pedig a sejtfelszínről kiemelkedő, különféle speciális „antennákat” használnak.

A sejtfelszíni cukrozott fehérjék alkotta úgynevezett syndecan család egy ilyen „antennatípusnak” felel meg, a szakember szerint úgy kell elképzelnünk, mint a fenyőfákat: a gyökerek a sejtbe nyúlva vezeti be a jeleket, a törzsekhez pedig minden irányban rendkívül bonyolult szénhidrátláncok kötődnek, végükön negatív töltéssel. Persze nem magányosan állnak, a sejtet egész „fenyőerdők” borítják.

Alternatív támadási felület

A tudomány a 2000-es évek elejétől kezdte jobban megismerni a syndecanokat, Letoha Tamás Szilák Lászlóval együtt már másfél évtizede kutatja, mert fontosak a gyógyszerfejlesztés szempontjából: hatóanyagokat lehet rajtuk keresztül a sejtbe juttatni. Emellett viszont a vírusok is ugyanerre használják (a vírusok egyik kedvelt sejtbejutási útjának számít), és a szegedi kutatóknak (Hudák Anett, Szilák László, Letoha Tamás) most sikerült bizonyítaniuk: a koronavírus sem kivétel, ehhez a fehérjecsaládhoz kötődve is képes beférkőzni a sejtbe.

A kutatók hipotézise szerint a szénhidrátláncok végén érzékelhető negatív töltés magához vonzza a vírust es ez a kötődés indítja el a vírus sejtbe jutását. 

Rendkívül bonyolult kölcsönhatásokról van itt szó, a fertőzés több tényező összejátszása miatt lehet sikeres, a felfedezés tehát nem kérdőjelezi meg az ACE2 eddig ismert szerepét. Inkább egy újabb elemet ad a kirakóshoz azzal a feltevéssel, hogy a cukrozott sejtfelszíni fehérjékkel történő kölcsönhatás adhatja a vírus sejtbe jutásának igazi motorját, míg az ACE2 egy igen célzott dokkolasi felületet kínál a megtapadáshoz.

Terápiásan már most alkalmazható

Mindez nyilvánvalóan rendkívül leegyszerűsített magyarázat, de így talán sejtbiológiai tanulmányok híján is megértjük a lényeget. A folytatásban is maradva a mindennapok szintjén, a felfedezés milyen gyakorlati eszközökkel segítheti a vírus elleni harcot? A válasz előtt fontos tisztázni, hogy jelen tudásunk szerint a COVID-19 kezelése még jó ideig csak összetett terápiával lesz lehetséges, ebben pedig már most segítséget nyújt a cikkünk elején említett „hátsó ajtó” felfedezése.

Jelenleg két olyan, régóta forgalomban lévő, terápiásan alkalmazott készítmény létezik, amely gátolhatja a sejtfelszíni cukrozott fehérjéken történő bejutást. Az egyik egy véralvadásgátló, a másik egy vízhajtó

– fogalmaz Letoha Tamás.

Persze egyik sem a vírus elleni végső megoldást jelenti, hanem egy eddiginél hatékonyabb kombinációs terápiát tehet lehetővé: a lényeg, hogy minél több oldalról támadjuk egyszerre a vírust, annál sikeresebbek lehetünk komoly fertőzés esetén.

Kiemelt kép: Koronavírusteszthez vett minta egy szakembernél a Debreceni Egyetem mintavételi pontján. Fotó: Komka Péter /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.