Az aligátort héliumos hangon beszéltető kutatócsoport, a székletből fegyvert készítő szakértők és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén a Nobel-díj paródiájaként is ismert Ignobel-díjat – írja az MTI. Stephen Reber, a Lundi Egyetem munkatársa és kollégái komoly tudományos kritériumokat tartva vizsgálták, hogy miként hat a hélium az aligátorok hangjára, a díjat a téma komikus módszere miatt érdemelték ki.
Az idei tíz elismerést csütörtökön adták át az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében. Bár a díjakat viccesnek hangzó kutatásokért ítélik oda, a vizsgálatok sok esetben fontos problémákat boncolgatnak, és komoly szaktudást igényelnek.
Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni – ahogy az emlősök és a madarak hangadásai is alkalmasak erre. A kísérletet úgy végezték, hogy az aligátort egy tartályba helyezték, amelyet vagy levegővel, vagy helioxszal töltöttek fel. A hangszálak vibrálása egyik esetben sem változik, csak a hang, amelyet az állat kiad, mivel sebessége eltérő a különböző gázkeverékekben. Az elemzés megerősítette, hogy az aligátorok testmérete tényleg összefügg az általuk kiadott hangrezgéssel.
Azt azonban nem teszteltük, vajon a többi állat megérti-e a hangból, mekkora a hüllő teste
– tette hozzá Reber.
A világjárvány miatt a 30. díjátadót online szervezték, de egyes hagyományokat megőriztek, jelen voltak többek között valódi Nobel-díjasok is. Reberék az akusztikai Ignobelt vehették át, a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule. A béke-Ignobelt India és Pakisztán kormányai érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna. A közgazdasági kategóriát megnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között. Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok Ignobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből készített kések. A rovartani kategóriában Richard Vetter nyert, ő bebizonyította, hogy sok rovarkutató fél a pókoktól, amelyek egyébként nem is rovarok.
Kiemelt kép: Getty Images
