A legtöbb denevérfaj rovarokon, gyümölcsön, nektáron, azaz kalóriadús, energiában gazdag táplálékon. A vérszopó denevér azonban kizárólag vért fogyaszt igaz, abból egyszerre akár saját testsúlyának felét is képes felszürcsölni. Egy nemzetközi kutatócsoport most nemcsak a vérszopók génkészletét, hanem a mikrobiomját, azaz a bélben élő mikrobáit is elemezte.
Megváltozott bélflóra
Immunrendszerük működésében és az ételanyagcserében szerepet játszó génjeik alapvetően különböznek a többi denevérétől, a kutatók szerint bélbaktériumaik szintén eltérnek. A denevér ürülékében több mint 280 olyan baktériumot találtak, amelyektől a legtöbb emlős rosszul lett volna – idézi az MTI.
Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a vérszíváshoz alkalmazkodott vámpírdenevérek genomja között. Ebben sok olyan gén található, amely azért alakult ki, hogy az állat képes legyen véren megélni
– mondta Marie Zepeda Mendoza, a Koppenhágai Egyetem kutatója.
Másként működnek
A vérben nagyon magas a fehérjék aránya (93 százalék), a szénhidrátoké azonban alacsony (egy százalék) és kevés a vitamin is, sok viszont a vérrel terjedő kórokozó. A vérszopó denevérek többféleképpen is alkalmazkodtak a különleges étrendhez, az erek feltépésére alkalmas éles fogaik fejlődtek ki, valamint a fehérjegazdag táplálék miatt megváltozott a veseműködésük.
A génkészletet elemezve a kutatók azt találták, hogy a genom mérete a többi denevéréhez hasonló, azonban több benne az úgynevezett ugráló gén, az olyan DNS-szekvencia, amely megváltoztatja a genomban elfoglalt helyét.
A vérszopó denevérek mikrobiomja teljesen eltér a gyümölcs- és húsevő rokonaikétól, ez szintén szerepet játszhat az emésztésben, az immunrendszer működésében és az általános egészségi állapot alakulásában és a genommal párhuzamosan változott az evolúció során.
A közönséges vérszopó denevéren (Desmodus rotundus) kívül csak két emlősfaj él kizárólag véren. Éjjelente csapnak le a patásokra vagy más állatokra, időnként az emberre is. Az ütőérnél vágnak éles fogukkal a bőrbe és a kibuggyanó vércseppeket felszívják.
(Kiemelt kép: BROCK FENTON / NATURE PUBLISHING GROUP / AFP)
