1893-ben Fridtjof Nansen norvég felfedező egy igen félelmetesnek tűnő jelenséget írt le. A Szibéria közelében fekvő Nordenskiöld-szigeteknél hajója egy időre csapdába esett, noha látszólag semmi sem akadályozta a járművét. Fizkusok egy csoportja most magyarázatot találhatott a különös esetre – írja az IFLScience.
Nem Nansen volt az első, akivel hasonló történt, de ő dokumentálta igen részletesen a jelenséget, melyet pangó víznek neveznek. A felfedező megfigyelte, hogy édesvíz szorult egy jóval sósabb réteg fölé – ez a fjodroknál nem számít ritkaságnak, és főként akkor fordul elő, amikor a gleccserekről az olvadékvíz a tengerbe áramlik. Nansen ugyanakkor nem értette, miért nem keveredik el rendesen a víz.
Vagn Walfrid Ekman svéd fizikus 1904-ben laboratóriumi körülmények között reprodukálta a jelenséget. Arra jutott, hogy amennyiben a felszín alatti hullámok ellensúlyozzák a hajócsavarok által létrehozott erőt, szinte teljesen megállhat a hajó.
A Poitiers-i Egyetem csapata egy új vizsgálat során megállapította, hogy valójában két folyamat is előidézheti a pangó vizet. Az egyik hátterében a kinematikus ellenállás, a másikéban a dinamikus ellenállás áll,
A szakértők egy hajómodellel kísérleteztek, és arra jutottak, hogy az Ekman-féle hullámok zárt helyeken erőteljesebbek, nyílt vizeken viszont a Nansen-hullámok dominálnak. Bár a csapat is elismerte, hogy további elemzésekre lesz szükség utóbbi jelenség megértéséhez, azt írták, egy több mint százéves rejtélyt sikerült megoldaniuk.
