Magyarországon sok helyen 20 fokot meghaladó hőmérséklet köszönti a csillagászati tavaszt, de ez nem marad így sokáig, hétvégétől sarkvidék eredetű légtömegek idézik vissza február közepét: hó, havas eső, mínuszok és 4-6 fokos csúcshőmérsékletek jönnek.
De a tél csak néhány napra tér vissza, földünk északi sarkpontja mától egyre jobban „bólint” a nap felé, hiszen átléptük a tavaszpontot. Mit jelent ez?
Hajnali 4:50-től tavasz van
Ha elképzelünk egy gömböt, aminek bolygónk a középpontja, mint a szappanbuborék közepén lebegő porszem, akkor ez a buborék az éggömb. A földi Egyenlítőt az éggömbig tágítva megkapjuk az égi egyenlítő kör alakú vonalát.
A Földről nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika. Az ekliptika síkja pedig két helyen metszi az égi egyenlítőt: az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont. Amikor pedig a Föld áthalad – vagyis 107-109 ezer kilométer/óra sebességgel inkább átsüvít – a tavaszponton, elkezdődik a tavasz.
Győzött a fény
A mai nap pedig a tavaszi napéjegyenlőség napja:
- A Nap – tőlünk nézve – áthalad az égi egyenlítőn, másként fogalmazva az éggömb déli feléről az északira lép át.
- Ma az északi és a déli féltekén is ugyanannyi ideig, 12-12 órán át tart a nappal és az éjszaka.
- Mostantól kezdve a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakáknál.
A világosság már a téli napforduló óta terjeszkedik a sötétség rovására, de mostantól kerül fölénybe. Ennek oka a Föld forgástengelyének dőlése: a már említett ekliptika síkjához képest nagyjából 66,5, a merőlegeshez mérten 23,5 fok. A Nap körüli pályáján ezt végig megőrzi, ezért nagyon leegyszerűsítve a nyári időszakban az Északi-sark „bólint” kicsit jobban a Nap felé, télen pedig a déli. Csillagunk pedig azon a féltekén látható több ideig a horizont felett, amelyik „felé néz”.
Van azonban az évnek két napja, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, amikor bolygónk helyzete miatt a tengelyferdeség nem befolyásolja a napsugarak beesési szögét, pontosabban e két napon a sugarak derékszögben érik az Egyenlítőt. Ennek következménye az egyenlő hosszúságú nappal és éjszaka.
Mostantól minden nappal néhány perccel több ideig lesz világos, előbb köszön be a Nap és mind később búcsúzik. Annyira, hogy március utolsó vasárnapján esedékes az áttérés nyári időszámításra:hajnali kettő órakor a mutatót háromra kell tekerni, a dátum idén március 29.
Kiemelt kép: SEBASTIAN KAULITZKI / SCIENCE PHOT / SKX / Science Photo Library
