Tudomány

Náci varázsló volt Himmler bizalmasa

A nemzetiszocialista vezetőket már életükben számos legenda övezte, a Harmadik Birodalom bukása után pedig egyre több és több mítosz született róluk. Ezek egy része ugyan csak találgatás és összeesküvés-elmélet, de azért így is rengeteg megdöbbentő tény ismert a nemzetiszocializmus meghatározó alakjairól. Például akadtak köztük olyanok is, akik az okkultizmus megszállottjai voltak.
Korábban a témában:

A nácik és a természetfeletti erők kapcsolata a popkultúra egyik kedvelt témája, a motívum az Indiana Jones-filmekben, a Hellboy-képregényekben és a Wolfenstein-videójátékokban is kulcsszerepet kapott. Meglepő lehet, de ezen történeteknek van némi alapja: sok náci valóban hitt a legendákban, illetve bizonyos mértékig a természetfeletti erőkben is.

Fontos kiemelni, hogy elég sok a spekuláció és a mítosz a náci ezotéria kapcsán. Bár a történészeket megosztja a kérdés, hogy mennyire is volt meghatározó az okkultizmus a hitleri Németországban, bizonyítottan akadtak olyan vezető nemzetiszocialisták, akik erősen érdeklődtek a téma iránt.

A kezdetektől az okkultisták mellett

A Thule Társaság a Német Munkáspárt – melyből később Adolf Hitler létrehozta a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot – egyik fő támogatója volt. A nácik a kezdetektől fogva egybefonódtak a szervezettel, a nemzetiszocialisták gyakran szólaltak fel a gyűléseken, sokan, így Rudolf Hess és Hans Frank még a társaság tagjai is voltak. A csoport a náci sajtóra is jelentős hatást gyakorolt, hiszen 1918-ban megvásárolták az utóbb vezető nemzetiszocialista lappá váló Völkischer Beobachter elődjét, a Münchener Beobachtert.

Az eredetileg néprajzi kutatási céllal létrehozott germán hagyományőrző szervezet tagjai között okkultisták is nagy számban voltak, ez pedig a csoport arculatát is befolyásolta.

Magát a Thule kifejezést a görög és római földrajztudósok használták egy távoli, északi területre, melyre a társaság tagjai egy elveszett, ősi régióként tekintettek. Úgy vélték, hogy ezen a titokzatos földön éltek az ősi árják, sokan pedig egyenesen Atlantisszal hozták összefüggésbe a legendás térséget.

Fotó: AFP / Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet

Az 1930-ban megszűnt csoport bizonyosan hozzájárult a korszakban eleve népszerű ezotéria és pogány vallási elemek terjesztéséhez, a bizarr irányzatok azonban nem hatottak azonos mértékben a nemzetiszocialistákra. A szakértők többsége ma egyetért abban, hogy az okkultizmus és a pogányság inkább a szimbolikája, a germán mitológiával való kapcsolata miatt volt fontos a náci propagandában. Ennek ellenére a nemzetiszocialisták között több meggyőződéses okkultista is akadt, ráadásul megdöbbentően magas pozíciókban.

Atlantisz nyomában

A nemzetiszocialista okkultizmus egyik vezéralakja Heinrich Himmler volt, aki Hitler után a második legnagyobb hatalmú személynek számított a Harmadik Birodalomban. A későbbi SS-vezér már jóval a náci hatalomátvétel előtt érdeklődni kezdett a téma iránt, naplófeljegyzései alapján olvasmányai között az antiszemita értekezések és a germán mitológiai írások mellett az okkultista szövegek is nagy arányban szerepeltek. Az eredetileg katolikus Himmler idővel saját vallási nézeteket alakított ki, ez pedig későbbi tevékenységére is óriási hatással volt.

Mi az okkultizmus?

Az okkultizmus az a világnézet, mely szerint vannak olyan titkos tudások, erők és tanok, melyek csak speciális, a beavatottak számára elérhető módszerekkel, például asztrológiával, mágiával és alkímiával ismerhetők meg.

Az SS-t például szertartásaiban és megjelenésében is ennek megfelelően formálta,

a szervezet szimbóluma már önmagában a német okkultisták jelképrendszerére épült.

A SS jelét a Guido von List (1848-1919) misztikus által, a skandináv írásrendszer alapján kidolgozott Armanen-rúnákból hozták létre, melyeknek misztikus erőt tulajdonítottak. Von List Sig-jele a napot szimbolizálta, a tizenkét Sig-rúnából álló fekete nap (Schwarze Sonne) pedig utóbb az SS egyik központjában, a wewelsburgi kastélyban is gyakori díszítőelemmé vált.

Fekete nap a wewelsburgi kastély padlóján – Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP

Himmler megszállottsága nyomán 1935-ben létrehozta az Ahnenerbe (Őseink Öröksége) nevű német őstörténet-kutató intézetet is. A pszeudotudományos szervezet célja többek közt a germán felsőbbrendűség bizonyítékainak feltárása volt, de expedícióik során nem egyszer pogány szent helyeket, boszorkányokat és varázslókat kutattak fel, és állítólag a Szent Grált, illetve Atlantiszt is igyekeztek megtalálni.

Az SS fekete Camelotja

Az SS egyik ismert központját, a wewelsburgi kastélyt okkultista jelképrendszere miatt számos mítosz övezi. A visszaemlékezések alapján az építményben az SS titokzatos szertartásokat folytatott, a történészek többsége ugyanakkor napjainkban úgy gondolja, hogy ezen történetek csak legendák, a kastély valójában egyfajta bürokratikus központként funkcionálhatott. A kutatók szerint az egykori SS-tisztek felnagyították Himmler világlátásának jelentőségét, hogy ezzel hárítsák el maguktól a felelősséget.

Himmler házi varázslója

Himmler körének egyik, ha nem a legbizarrabb karaktere Karl Maria Wiligut SS-Brigadeführer volt, akit sokan Himmler Raszputyinjaként emlegetnek. Wiligut saját vallást dolgozott ki, melynek középpontjába az ősi germán istent, Irmint állította. Árja tudattal átszőtt ideológiája rendkívül komplex, változó és zavaros volt, még a mesebeli teremtmények, például az óriások egykori létezését sem vetette el. Egyes kutatók szerint az okkultista mentális egészségére súlyos hatással volt fia elvesztése, illetve a feleségével való rossz viszonya. 1924-ben skizofréniával diagnosztizálták, és évekre elmegyógyintézetbe került.

Az észak-Rajna-vesztfáliai Externsteine, a pogány szászok állítólagos szent helye. A természetes képződménytől nem messze fekszik a wewelsburgi kastély. – Fotó: iStock

A magát istenkirályok leszármazottjának valló Wiligut az 1930-as évek elején ismerkedett meg Himmlerrel, az ezotéria iránt erősen érdeklődő férfiak pedig hamar megtalálták a közös hangot.

Wiligut belépett az SS-be, 1935-ben pedig Himmler személyes stábjához is csatlakozott.

Az állítása szerint természetfeletti erőkkel is bíró férfi hatalmas hatással volt az SS-vezérre. A korszakban Németországban számos eltérő ezoterikus irányzat volt népszerű, Wiligutnak azonban meggyőződése volt, hogy csak az ő tanai alkalmasak a követésre. Irányítása alatt sorra szorították ki a meghatározó körökből a nem irministákat, és még azt is sikerült elérnie, hogy a hírhedt SS-becsületgyűrűkön (SS-Ehrenring, nem hivatalosan Totenkopfring) az általa kidolgozott rúnák, és ne Von List jelei szerepeljenek. Egyes források alapján Wiligut volt az is, aki kiválasztotta a wewelsburgi kastélyt a szervezet egyik főhadiszállásának, a komplexum helyszínének ugyanis varázslatos erőt tulajdonított.

Wiligut hatalomszerzését kevesen nézték jó szemmel az SS-ben. Ellenfelei állítólag korábbi diagnózisát felhasználva érték el eltávolítását. 1939-ben elhagyta a szervezetet, és elfeledve halt meg 1946-ban, 79 éves korában.

Kiemelt fotó: AFP / ROGER-VIOLLET

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.