Tudomány

Halálba küldjük a méheket a mandulatej miatt

Korábban a témában:

A csapból is az folyik, hogy át kellene állnunk növényalapú táplálkozásra, hogy megmentsük a bolygót a klímaváltozás negatív következményeitől, mivel az állattartás nagyon szennyező  és pazarló ilyen óriási mértékben, mint amilyen kereslet van rá. Jól mutatja azonban azt, hogy semmi sem fekete-fehér, az amerikai méhek helyzete, amelyeket a gazdáik gyakorlatilag kiszipolyoznak azért, hogy beporozzák a mandulafákat – pontosan azért a mandulatejért, vagy hivatalos megnevezésében

mandulaitalért, amit a növényalapú táplálkozás miatt egyre többen isznak a hagyományos tej helyett.

Lassan eldől, elpusztít-e minket a mohóságunk
A Bayer környezettudatosabb akar lenni, segíti a kistermelőket, de a glifozáthoz foggal-körömmel ragaszkodik. A Gazdálkodás Jövője konferencián jártunk.

Egyre több mandula kell, erre egyre kevesebb méh van

A The Guardian járt utána a cikkében annak, hogy mennyi kárt okoz az Egyesült Államokban, legfőképpen a kaliforniai Central Valleyben a mandulatermesztés a beporzókra. Az országban 5 év alatt 250 százalékkal megnövekedett a mandulaital kereslete, ami azzal jár, hogy a mandulatermesztés egyre jövedelmezőbb iparág, egyre többen kezdenek bele. Csakhogy, ahogy az a legtöbb nagy volumenű gazdálkodásnál lenni szokott, a gazdák a profitmaximalizálásra törekednek, így természetesen használnak növényvédő szereket – olyanokat is, amelyek kifejezetten károsak lehetnek a méhekre.

Fotó: iStock

A legtöbb mandulafa-gazdaság nem nevel saját méheket, hanem méhészektől vásárolja meg a beporzás időszakára az állatokat. A méhészek igyekeznek elegendő méhet életben tartani, hogy teljesíteni tudják a szerződésükben vállaltakat, ez pedig egyáltalán nem egyszerű feladat: a mandulaigény egyre csak nő, a méhpopulációk pedig csökkennek, legjobb esetben is stagnálnak. A The Guardian cikkében idézett méhésznél például minden szezon végén a populáció 30 százaléka elpusztul.

Az országban a kétezres évek eleje óta nagyjából ugyanannyi, 2,7 millió méhkolónia található.

Minden hektárnyi mandulafához két méhkaptárnyi állat kell, hogy a leghatékonyabban be tudja porozni a virágokat. Ez rengeteg méhet jelent, de nem is ez az alapvető probléma, a rendszer valójában több sebből vérzik.

Fotó: iStock

Kínzás a méheknek a mandulatermesztés

Először is, a mandulafák virágai februárban nyílnak, ami azt jelenti, hogy a méheket legalább egy-két hónappal korábban fel kell ébreszteni a téli kábulatukból. Ez már magában legyengíti az immunrendszerüket, nagyobb hatással vannak rájuk azok a növényvédőszerek, amelyeket a legtöbb gazdaság mindenféle gátlás nélkül permetez a fáira. Egy-egy nagyobb terület beporzásához ráadásul messzebbről is érkeznek méhek,

sok különböző kolónia találkozik, így a betegségek is jobban terjednek.

Azok a növényvédők, amelyek közvetlenül nem ölik meg az állatokat, ugyanúgy legyengítik az immunrendszerüket, mint a korai ébredés, ezért hiába élik túl a tavaszt, rengetegen elpusztulnak a téli hidegben.

Az Egyesült Államokban a The Guardian szerint minden évben a méhészek kolóniáinak több mint kétharmadát mandulaporzásra „fogják be”. Ezzel gyakorlatilag halálra dolgoztatják a méheket, amelyek egyébként is veszélyben vannak az ész nélküli növényvédők használata, az élőhelyek eltűnése és a globális felmelegedés miatt.

Mandulafa terméssel. Fotó: iStock

Bár a mandulatermesztők látják a problémát, sokuk nem hajlandó tenni ellene – pedig jó kezdet lehetne az is, hogy olyan mandulafajtát termesszenek, amelynek hektárjához nem kettő, csak egy kaptárnyi méhre van szükség.

Ezen kívül megoldás lehetne még az is, hogy a méhbarát módon készült termékeken ezt feltüntetik (a Häagen-Dazs jégkrém például már ezzel a módszerrel jár el), és az is, ha egész egyszerűen meghagynák a biodiverzitást a földeken, mivel a természetes sokszínűség magától gátolja a gombák, tetvek, és más kártékony élőlények elterjedését. Ez persze azzal jár, hogy nem lehet maximalizálni a termelést, hiszen kell olyan területnek is lennie, ahol nem mandulafák sorakoznak – ha azonban ezeket a javaslatokat nem kezdik el beépíteni a gazdák, és eltűnnek a méhek, teljesen tönkremehetnek a mandulagazdaságok. Ez pedig, talán, nagyobb baj, mint az a néhány négyzetméternyi műveletlen terület.

Itthon sincs túl jó helyzete a méhpopulációknak, és a méhészek, akik leginkább méhtermelésből élnek, visszaesésről számolnak be – írta az MTI. A Magyarországon megtermelt méz kétharmadát, körülbelül 20 ezer tonnát külföldön értékesítik, a méz ára euróban az elmúlt tíz évben 30 százalékkal csökkent. A méhállományt tekintve jobb a helyzet, hiszen tavaly nem volt olyan mértékű méhpusztulás, mint 2018-ban.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.