Magyar neurobiológus a Nobel-díj egyik várományosa
Dr. Roska Botond a Magyar Szent István-rend után a Semmelweis Budapest Awardot is megkapta. A neurobiológust joggal tartják a Nobel-díj egyik várományosának, hiszen a szakértő kollégáival az emberi látás visszaállításán dolgozik.
Az MDQuest csapatának eszközét, a SOLVO MDQ Kitet is beválasztotta az Innovációs és Technológiai Minisztérium védnöksége a tíz legérdekesebb magyar innováció közé. A fejlesztés képes kimutatni, hogy egyes gyógyszerekkel szemben ellenálló-e a beteg, ez pedig akár életeket is menthet.
Az MTA KOKI munkatársai óriási sikert értek el az agykutatásban: olyan idegpályát fedeztek fel, ami alapvető szerepet játszik az emlékek kialakulásában. A felfedezés komoly hatással lehet a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésére.
Nem lesz gigatávcső a Mátrában
Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem munkatársa által vezetett csapat a Nap egyik legnagyobb rejtélyének nyomába eredt. A kutatóknak elsőként sikerült megfigyelniük nagy mennyiségben előforduló, hatalmas energiájú, akár több Magyarország méretű plazmapulzusokat a csillagnál.
Idén kapott sajtónyilvánosságot, hogy tavaly novemberben elsöprő többséggel szavazták le az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fizikai Tudományok Osztályának kutatói az Einstein-teleszkóp létrehozását. Az olaszországi VIRGO után ez lehetett volna Európa második gravitációshullám-detektora, a szakértők azonban attól tartottak, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges szellemi és anyagi háttér.
Az első tojás nyomába eredtek
2019-ben a magyar paleontológusok is értékes eredményeket értek el. Dr. Prondvai Edina paleobiológus, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoport munkatársa nemzetközi szakértőkkel együttműködve kiskacsák szárnyait és lábait vizsgálva jutott olyan felfedezésre,
Egy másik vizsgálatban Dr. Prondvai Edina dinoszaurusztojások héjszerkezetét elemezte. A csapata megállapította, hogy az első fennmaradt, mintegy 195 millió éves tojások meszes héja rendkívül vékony volt, körülbelül annyira, mint egy emberi hajszál.
1700 éves gyilkosság nyomára bukkantak
Magyarország területén idén számos izgalmas régészeti és antropológiai felfedezés született. Ezek közül talán az egyik legismertebb a hajdúböszörményi boszorkány esete, akiről kiderült, hogy férfi volt. Az viszont továbbra is rejtély, hogy mi okozhatta a halálát.
Az Óbudán folyó ásatások során is értékes leletek kerültek elő, a területen a kelták, a rómaiak, az avarok és a magyarok nyomait, illetve egy 1700 éves gyilkosság áldozatának maradványait is feltárták.
A magyar antropológiának is egyre nagyobb szerep jut a régészeti leletek vizsgálatában. A Magyar Természettudományi Múzeum szakértői elkészítették „Macsói” Béla Árpád-házi herceg teljes arcrekonstrukcióját, és a mohácsi csata hősi halottait is meg akarják vizsgálni.
Egyre jobban értjük a legjobb barátainkat
Az ELTE nemzetközileg is elismert Etológia Tanszéke 2019-ben is alapjaiban határozta meg a kutyák viselkedésének kutatását. A szakértőknek többek közt azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy az eb úgy kötődik a gazdájához, mint gyerek az anyjához, de a szeparációval kapcsolatos viselkedési problémák vizsgálatával is fontos felfedezésekre jutottak.
Idegen fajok lepik el az országot
Az emberiség egyre inkább a saját bőrén tapasztalja a klímaváltozás hatásait, a jelenség pedig már Magyarországon is érzékelhető. Hazánkban egyre gyakoribbak az extrém időjárási események, tavasszal a csapadékhiány okozott problémát, szerencsére az utolsó pillanatban, májusban megérkezett az eső, ami aztán megmentette a termést.
Részben az éghajlatváltozásnak, részben az emberi közvetítésnek tudható be, hogy egyre több inváziós faj érkezik meg, illetve terjed Magyarországon.
A homoki prérifű például minden környezetében élő növényt elnyom, több védett területen pedig szándékosan kiültetett fügekaktuszok jelentek meg. Az őshonos növényeket a diófúró legyek, az invazív csigák és a már jól ismert poloskák is fenyegetik.
A felmelegedés és a melegebb éghajlatot kedvelő hordozó fajok terjedése miatt ráadásul félő, hogy egészen új betegségek jelennek meg itthon. A krími-kongói vérzéses láz hordozóját már ki is mutatták a Margitszigeten. Eközben a Balaton egészsége komoly veszélyben van, nem sokon múlt, hogy extrém algainvázió tegye tönkre az idei balatoni főszezont.
Kiemelt fotó: Jean Lecomte / BiosPhoto / Getty Images
