Tudomány bbc history

Magyar betétet csempésztek a párizsi revübe

Ebben a hónapban lesz 150 éve, hogy megnyitotta a kapuit a Párizs hosszú évtizedeken át egyik legfelkapottabb szórakozóhelyének számító Folies Bergère.
Korábban a témában:

Csak éppen nem ezen a néven, hiszen az eredetileg ráadásul operaháznak tervezett épület a Folies Trévise nevet viselte (mivel a rue Richer és a rue de Trévise sarkán állt), amikor 1869. május 2-án első vendégeit fogadta. A kezdetben rövid énekes darabokat, pantomim-előadásokat, artistaszámokat és hasonló könnyű, de nem frivol műsorokat kínáló mulató hamar népszerűvé vált, azonban ez nem tetszett Hippolyte Charles Napoléon Mortier-nek, aki impozáns neve mellé még Trévise harmadik hercegének is mondhatta magát (a címet még Napóleon adományozta nagyapjának).

Miután tiltakozott a mulató névválasztása ellen, a tulajdonosok úgy döntöttek, jobb a békesség, és egy másik közeli utca után 1872-ben Bergère-re, azaz „Pásztorlány”-ra változtatták a műintézmény nevét.

Világsztárok a színpadon

Pedig Trévise herceg még nem is tudta, később micsoda szégyent hozott volna szegény fejére a mulató, ahol 1886-tól már a műsor fénypontjává az alulöltözött táncoslányokat felvonultató revütánc vált. A Bergère egyre növekvő hírnevéhez az is hozzájárult, hogy a közönségben mindenféle notabilitások mellett a kor legtehetségesebb művészei közül is sokan megfordultak, Édouard Manet 1882-ben jól ismert képet is festett a Folies Bergère bárja címmel.

Persze a vendégek nem elsősorban a sokat mutató hölgyek miatt tódultak a mulatóba, hanem azért, mert a hagyományosan a Folies mellett még hét másik betűt tartalmazó című revüműsor elképesztő profizmussal, az aktuális nézői igényeket követve, a kor legnagyobb sztárjai közül néhányat felvonultatva készült mindig is.

Az évtizedek során feltűnt a színpadon Maurice Chevalier, Charlie Chaplin, Mistinguett, Charles Trenet, Édith Piaf, Jean Gabin, Dalida és mind közül a leghíresebb, a New Yorkból 1926-ban átcsábított és a Bergère-ben egy szál banánszoknyában fellépő Josephine Baker. Egy-egy este alatt a nézők nagyjából 40 különböző színpadképet láthattak, kívánságaikat pedig nagyjából 200 fős kiszolgálószemélyzet leste.

Édouard Manet, A Folies-Bergère bárja. Forrás: Wikipedia

Magyar kötődés

A mulató egyik aranykorának fontos figurája volt a balassagyarmati születésű Ehrenfeld Miklós, aki már Michel Gyarmathy néven csinált karriert Párizsban. 1933-ban kezdett dolgozni a Bergère-ben, ahol először grafikusként, illetve díszlet- és jelmeztervezőként dolgozott, majd rendező, művészeti igazgató és résztulajdonos is lett.

Gyarmathy egészen utolsó éveiig aktívan részt vett a mulató működésében, 1961-ben például ő rendezte a Las Vegasban színpadra állított Paris–Folies műsorokat is, és magyar kötődését is mindig igyekezett belecsempészni a műsorszámokba: a revüben hosszú évekig külön magyar betét szerepelt.

A mulató felett azért lassan mégis eljárt az idő, és az 1990-es években már a csőd réme fenyegette. Végül aztán új vezetőséggel, megújított műsorral és a kortárs ízlésnek megfelelő jelmezekkel 1993 óta – ha nem is régi fényében tündökölve – ismét közkedvelt szórakozóhelyként működik.

Ajánlott videó mutasd mind

Két méterrel lejjebb süllyedt a Duna

Jelentősen csökkent a Duna hordalékmennyisége, a folyó rövidebb és keskenyebb lett, a medre lesüllyedt – a következmények ma már beavatkozást sürgetnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.