Az Aberdeeni Egyetem munkatársai az alaszkai Agaligmiutnál folytattak ásatásokat, amikor egy 350 éves mészárlás nyomaira bukkantak – írja az IFLScience. A vérengzés egy 17. századi konfliktushoz köthető, amelynek emléke a jupik szájhagyományban maradt fenn. A szakértők a helyszínen mintegy 60 ezer leletet (figurákat, fából készült táncmaszkokat és babákat), illetve 28 ember maradványait azonosították.
A hagyomány úgy tartja, hogy a konfliktus egy játék miatt alakult ki. A történet szerint egy férfi egy másik férfi házánál dolgozott egy vadászhajón, a két férfi fia pedig ezalatt célba dobott. A játék során az egyik gyermek a másik felé hajította a nyilat, és az kiütötte a fiú szemét. A vétkes gyermek apja erre a szemet szemért jegyében felajánlotta, hogy az ő fia egyik szemét is nyomják ki.
Ezt követően elszabadult a pokol, a családtagok és a falubeliek sorra csatlakoztak, míg végül több tucat ember vesztette életét. A hagyomány szerint a helyi konfliktus utóbb egy kisebb belháborúhoz vezetett a régióban, amelyet később az íj és nyíl háborújának neveztek el.
A mostani ásatás során előkerült leletek alátámasztják a történet egyik különös elemét. A visszaemlékezések alapján az összecsapások során sokakat fűből készült kötéllel kötöztek meg, Rick Knecht, az Aberdeeni Egyetem szakértője szerint pedig Agaligmiutnál több olyan személyt is azonosítottak, akiket ilyen módon tettek mozgásképtelenné. Az érintett csontvázakat arccal lefelé, koponyájukon lyukkal találták meg, ami arra utal, hogy a megkötözött áldozatokat kivégezték.
A szakértők úgy vélik, hogy az íj és nyíl háborújához köthető történet nagy része kitaláció, sokkal valószínűbb, hogy élelemhiány robbantotta ki a konfliktust.
Kiemelt fotó: iStock
