Kóbor kutyák márpedig vannak, sőt nagyon sokan vannak Magyarországon. Amellett, hogy az ember szíve megszakad sorsuktól, veszélyt is jelentenek: embereket, házi állatokat támadnak meg, betegségeket terjeszthetnek. A mai magyar valóság sokkal szörnyűbb, mint ahogy a legtöbben gondolnánk – ez derül ki Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) elnökének friss tanulmányából.
Az állatvédelmi szakember 647 települést, 80 ebrendészeti telepet keresett fel Nyírmadától Szombathelyig, elbeszélgetett az emberekkel, felmérte a kóbor állatok számát – a felmérés hamarosan elérhető lesz a neten, a részletek egyelőre egy videóba rendezve alább.
Akár százezer szerencsétlen sorsú kutya
Mindez nyilvánvalóan a hatóságok feladata lenne/lett volna, mint ahogy a megoldás is, a civilek ereje itt már kevés. Mindenkinek ajánljuk, nézze át a felmérés eredményeit, az állatvédelmen túl ez már az embereket is közvetlen közelről érintő, országos probléma. Mészáros Gabriellát most a legfontosabb tényekről kérdeztük.
Összesen 30 ezer kóbor eb került a látókörünkbe, ennyit sikerült »azonosítani« a felkeresett településeken. Ez pedig azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon nagyjából 80-100 ezer gazdátlan kutya élhet
– mondja a 24.hu-nak a szakember.
Gyakorlatilag mind ivaros, nagyjából a felük szuka. Jön a tavasz, a tüzelés időszaka, vagyis a két hónapig tartó vemhesség után fenti számot valahol 5-8 között kell majd megszorozni. A kölykök természetesen nem mind élik meg a felnőttkort, betegségek, paraziták, balesetek, szándékos pusztítás és állatkínzás jócskán rendet vág majd közöttük, de akkor is elképesztő számokról beszélünk.
Tizenötszörös „túlnépesedés”
A kóbor kutyák befogása, gondozása, magyarán a „probléma kezelése” az állami ebrendészeti ellátórendszer feladata, viszont a települések maguk döntik el, szerződnek-e a „szolgáltatásra”, vagy sem. A gyakorlatot nézve azonban szinte mindegy is. A MÁOSZ által felmért településekre és az ott azonosított 30 ezer kutyára összesen kettőezer férőhely jut az ebrendészeti telepeken, magyarán 15-ször több kóbor kutya van, mint amennyiről gondoskodni lehet.
Az arányokat tekintve Nógrádban, Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban és Hevesben találjuk a legtöbb gazdátlan állatot, és innen származik az egyik legmegdöbbentőbb adat is: A Borsod megyei Méra településen van egy 19 (!) férőhelyes telep, az ehhez tartozó falvak környékén pedig 1000 kóbor kutya. Persze állatvédelmi szervezetek országosan működnek, de még az ő férőhelyeik is csak cseppként jelennek meg a tengerben.
Kóbor kutyák Magyarországon:
Emberre és állatra támadhatnak
A gondozatlan, oltatlan ebek komoly járványügyi, közegészségügyi problémát jelentenek, emellett minél többen vannak, úgy nő a közvetlen támadás lehetősége is. És nem csak elméletben. A kutyák többsége békésen él az ember mellett, épp csak haza menniük nincs hova.
De megtámadnak és megölnek házillatokat is, Pásztóról származik a példa a közelmúltból. Tavaly nyáron egy falka megtámadott egy birkanyájat, a kutyák három állatot megöltek, többet megsebesítettek. A múlt hónapban a gazda újra felkereste az állatvédőket, és jelezte: most három falka támadt a nyájra…
Meddig várunk még? Amíg ember is áldozatul esik? A helyzet már most válságos, központi állami beavatkozás, modern ebrendészeti stratégia nélkül egyre rosszabb és rosszabb lesz, civil forrásból ennél többet nem tehetünk
– emeli ki a hazai állatvédő szervezeteket összefogó MÁOSZ elnöke.
Sok ezer kutyát kell elpusztítani
A kóbor kutyákra jelenleg a biztos halál vár. A törvény szerint az ebrendészeti telepen 14 nap után lehet túlaltatni, magyarán elpusztítani az állatot, ha addig a gazdája nem jelentkezik érte. Márpedig miért jelentkezne, ha nem is létezik. Helyhiány miatt évente körülbelül 3000 kutyát ölnek meg, mégse valamiféle mészárszéknek képzeljük el ezeket.
Egyes állatok eleve olyan rossz állapotban kerülnek be, hogy nem lehet rajtuk segíteni, illetve megesik az is, hogy a békés kutyákat inkább az utcán hagyják, nehogy az ő elhelyezésükért kelljen a telepen lévőket elpusztítani.
A vadászok is több ezres nagyságrendben – hivatalosan körülbelül 5000/év – lövik ki a kóbor kutyákat, mert azok vadat hajtanak, és ilyenkor ez kötelességük. Meg persze a betegségek, balesetek…
Az államra várunk
Mi a megoldás? Ilyen nagyságrendnél csak a középtávú megoldás működhet, ami központilag irányított, országos ivartalanítást jelent. A szaporulatot kell megakadályozni, ez a probléma kezelésének egyetlen lehetősége.
Ennek érdekében küldték meg Mészáros Gabrielláék a tanulmányt az illetékes hatóságoknak, kéthetes véleményezési idő után pénteken érkezett a válasz: a kérdés további vizsgálatára van szükség. Itt tartunk most, jelentsen ez bármit is.
Csak remélni tudjuk, hogy a magyar állam állatvédelmi okból és állampolgárainak védelme érdekében is mihamarabb érdemi intézkedéseket tesz.
Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI
