A tiszta víz folyékony és fagyott állapotban is áttetsző, ha azonban a jégkristályok hó formájában érkeznek, már fehérek. Ahhoz, hogy megértsük, miért fehér a hó, először azt érdemes körbejárni, hogy miként is látjuk különböző színűnek a tárgyakat.
A Napból érkező látható fény különböző frekvenciájú elektromágneses sugárzásból tevődik össze – írja a HowStuffWorks. A különböző frekvenciákat különböző színekként érzékeljük, az egyes tárgyak pedig azért tűnnek más-más színűnek, mert eltérő frekvenciájú sugarakat nyelnek el a bennük található részecskék.
A nem elnyelt sugarakkal különböző dolgok történhetnek. Bizonyos esetekben a tárgyat alkotó részecske visszaveri a fotont (azaz fényrészecskét), amely így a szomszédos részecskéhez jut, míg végül kilép. A legtöbb szilárd anyag visszaveri a nem elnyelt fény jelentős részét, így színesnek és átlátszatlannak látjuk őket.
Fontos kiemelni, hogy a jég szennyeződések (például buborékok vagy talajszemcsék nélkül) nem átlátszó, hanem áttetsző, azaz megváltoztatja a beérkező fény irányát.
Maga a hó különálló égkristályokból tevődik össze, ezért amikor a fény be- majd kilép a hó legfelső rétegében található kristályokba, új irányba indul tovább, elérve a következő jégkristályt. A kristályok közti verődés végén a fény nem áthalad a havon, mint a jég esetében, hanem ugyanott lép ki, ahol beérkezett.
Mivel a fény minden frekvenciája visszaverődik, a hó színét fehérnek észleljük.
Kiemelt fotó: iStock
