Az európai uniós klímacélok elérése érdekében EU-szerte pörögnek az olyan kezdeményezések, amelyekben a lakosság energiahatékonyságának növelésével, például a hőszigetelés vagy a napelem-telepítés finanszírozásával próbálják csökkenteni az emissziót, ezzel együtt pedig a fogyasztók rezsiköltségeit és a régió energiafüggőségét. Ebből a szempontból a magas népességszámú, sűrűn lakott, rengeteg elöregedett épületet és társasházat tartalmazó városok kiemelt jelentőségűek.
Részben az ilyen támogatási projekteket szervezik a különböző tagországokban működő önálló városi klímaügynökségek. Más térségektől lemaradva 2024 júniusában – viharos politikai környezetben –
A BKÜ megalapításának oka, hogy a fővárosban az épületek felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért. A klímavédelem érdekében elkerülhetetlen az épületállomány energetikai korszerűsítése, az ügynökségnél pedig ezt úgy érnék el, hogy a lakosság számára takarékosabb, értékállóbb és komfortosabb otthonokat teremtsenek. Ezt szolgálja a hamarosan induló Budapesti Zöld Panelprogram (BZP), amelynek 5 milliárd forintos támogatási alapját a kerületi önkormányzatok és a főváros közösen hozza létre.
A cég ügye az elmúlt időszakban a Vitézy Dávid és Karácsony Gergely közötti politikai küzdelem újabb csataterévé vált. A fővárosi Podmaniczky Mozgalom vezetője törvénytelen, pazarló és értelmetlen működéssel vádolta a BKÜ-t, míg a főpolgármester és 14 zöld szakmai szervezet szerint a cégre igenis nagy szükség van. Az ügynökség közművekbe való beolvasztása is felmerült, ezt viszont egy jogszabályi manőverrel Karácsony Gergely egyelőre ellehetetlenítette – az előttünk álló napok ugyanakkor így is sorsdöntőek lesznek az egyelőre függetlenül működő cég számára.
Ámon Adával, a BKÜ ügyvezető igazgatójával beszélgettünk az elmúlt szűk egy év eseményeiről, a klímaügynökség által kidolgozott Budapesti Zöld Panelprogramról, a politikai helyzetről és Vitézy kritikáiról, valamint a potenciális jövőbeli célokról.
