A víz egy igen érdekes anyag: sűrűsége rendkívül érzékeny a hőmérsékletre, ráadásul a legtöbb anyagtól eltérően felülről lefelé termed meg – írja a Physics World. A sűrűsége nagyjából 3,98 Celsius-fokig növekedik,
A levegő hőmérséklete jóval gyorsabban változik, mint a vízé. Télen, amikor a lég hidegebb, az állóvizekből a hő egy része a levegő felé áramlik, ezért a vízfelszín hűlni kezd, sűrűsége növekedik, a hidegebb folyadék pedig lesüllyed. Ekkor kevésbé sűrű és melegebb víz áramlik a helyébe.
Miután az egész tó hőmérséklete eléri a 3,98 Celsius-fokot, a felszín tovább hűl. Mivel a fenti vízréteg ekkor már kevésbé sűrű, mint a lejjebb lévő, a 3,98 Celsius-fokhoz közelebbi folyadék a felszínen marad.
Mikor a felszín 0 Celsius-fokossá válik, megdermed, a fagyás pedig lassan terjedni kezd a mély felé. A víz ebből a szempontból is érdekes: míg az anyagok többsége folyékony halmazállapotban kevésbé sűrű, addig a víz épp jég formájában a legkevésbé az. Ez az oka annak, hogy a jég nem elmerül, hanem lebeg a vízben.
A fagyás rendkívül lassú folyamat, ezért a kifejezetten sekély állóvizeket leszámítva az alsóbb rétegekben lévő folyadék csak nagyon ritkán dermed meg. A tavak mélyén ezért általában kellően meleg marad a hőmérséklet ahhoz, hogy a halak ne pusztuljanak el.
A jég elsőként a partokhoz közel szokott megjelenni. Ennek oka az, hogy itt sekélyebb a víz, tehát a lehűlése is gyorsabban zajlik.
Kiemelt fotó: MTI/Varga György
