Tudomány

Ismét leszálltunk a Marsra

Utoljára több mint hat évvel ezelőtt hajtott végre olyan bravúrt a NASA, ami most újra sikerült: robotot juttatott a Marsra, így már két működő eszközünk dekkol a vörös bolygón. Az InSight feladata elsősorban a marsi talaj megfigyelése lesz, és a kutatók a bolygó tengelyének dőlését is tanulmányozzák majd a segítségével.

Újra történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi: a NASA InSight nevű eszköze landolt a Marson, ezzel nyolcra emelve a felszínen állomásozó földi robotok mennyiségét. Jelenleg csak az új lander és a Curiosity működik teljesen, a legutóbb Marsot ért eszközök közül a Spirit és az Opportunity nem, a Phoenixnek pedig már lejárt a küldetése. Az InSight egyébként a Phoenix technológiáján alapul, de annak egy kicsit továbbfejlesztett változata, így tényleg kipróbált technológiát alkalmaztak a NASA kutatói.

MÉLYEBBRE FÚR, MINT EDDIG BÁRMI

Az InSight feladatai első blikkre nem tűnnek olyan izgalmasnak, pedig sokat segítenek abban, hogy megértsük a vörös bolygó tektonikáját és felszíni helyzetét. A szerkezet a talajt fogja vizsgálni, méghozzá két eszközzel: egy lefúrható hőérzékelővel és egy igen érzékeny szeizmométerrel, utóbbi az úgynevezett marsrengéseket figyeli majd meg, amelyek segítségével elemezheti a talaj összetételét. Emellett a szakértők az InSight kommunikációs eszközét is elemezni fogják, hogy tanulmányozhassák a Mars tengelyének enyhe dőlését. A kutatók bíznak benne, hogy a leszállóegységnek köszönhetően nemcsak a Marsot, hanem a kőzetbolygók kialakulását és fejlődését is jobban megismerhetik.

Így fog dolgozni az InSight – fotó: Wikimedia Commons

Az InSight idén májusban indult útnak a Mars felé a Vandenberg Légierő Bázisról, ami már csak azért különleges, mert ez az első űreszköz, amit nem a keleti partról indítottak az amerikaiak. A cserére azért volt szükség, mert így volt a legkedvezőbb a vörös bolygó felé vezető útvonal. Nem sokkal a kilövés után két mélyűri műholdat is elindítottak az InSight után: a MARCO-A és MARCO-B amellett, hogy szintén vizsgálja majd a Marsot, a leszállóegység landolása során az adatok továbbításában is segített.

Az InSight név valójában egy rövidítés, az Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy, and Heat Transport (Belső Felfedezés Szeizmikus Vizsgálatok, Geodézia és Hőszállítás segítségével) kicsit emészthetőbb változata. Ez az első olyan eszköz, ami kifejezetten a bolygó belső szerkezetét fogja vizsgálni – a Curiosity, az Opportunity és a Spirit már elég információt küldött kutatóknak a felszíni formációkról, itt az ideje, hogy, szó szerint, mélyebbre ássunk.

A NASA kutatói úgy emlegetik, hogy az InSight meg fogja mérni a bolygó életjeleit: a pulzusát, vagyis a marsrengéseket, a hőmérsékletét, vagyis a hőelosztását és hőszállítását,valamint a reflexeit, vagyis hogy mennyire dől meg a bolygó, ahogyan a Nap körül kering.

KOMOLY KIHÍVÁS VOLT A HAT PERCNYI TERROR

Az eszköz Marsra juttatása egyáltalán nem volt gyaloggalopp, amit az is szépen mutat, hogy a vörös bolygó felszínére küldött landerek mindössze 40 százaléka érte el azt sikeresen, ráadásul egyelőre egyedül csak az Egyesült Államok egységeinek sikerült a bravúr. Az InSight mindössze hat és fél perc alatt lezavarta a leszállást, annak ellenére, hogy nagyon kockázatos és nehéz vállalkozásról beszélünk: a marsi atmoszféra ugyanis olyan vékony, hogy nagyon minimálisan lassítja csak le a másodpercenként 5,5 kilométeres sebességgel haladó egységet, a kutatóknak ráadásul nagyon pontosan kellett kiszámítaniuk, milyen szögben lépjenek be a légkörbe, különben az eszköz eléghetett volna, vagy lepattanhatott volna az egyik sűrűbb légrétegről. Éppen ezért az InSight vastagabb hőpajzsot kapott, ezzel előre lépett be az atmoszférába, ahol 1600 Celsius-fokra forrósodott, majd ejtőernyője és apró fékezőrakétái segítségével lassította le magát.

A robot egyébként 608 kilogrammot nyom, és a Elysium Planitia nevű területen landolt, ami nincs messze a Curiosity leszállóhelyétől.

A MARCO-A és MARCO-B – fotó: NASA / JPL

A helyszín vizuálisan kevésbé izgalmas, de az eszköznek tökéletes: itt ugyanis nincsenek nagyobb kőformációk, a környék lapos, nyugodt, pontosan olyan, amilyenre az InSightnak szüksége van. A lander nagy előnye egyébként az, hogy az eszközeinek hála gyakorlatilag bárhol elvégezheti a méréseit, így a landolási helyszín kiválasztásánál csak arra kellett figyelni, hogy a legbiztonságosabb területet találják meg a kutatók.


A NASA kutatói azonban most még nem nyugodhatnak meg: nagyjából öt óra múlva derül majd ki, hogy az InSightnak sikerül-e megfelelően befordítania a napelemeit a Nap felé, az eszköz ugyanis kizárólag napenergiával működik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik