A sötét anyag létezéséről az 1970-es évek óta tudunk, de egyelőre nagyon kevés ismerettel rendelkezünk arról, hogy mi is lehet pontosan, annak ellenére, hogy a becslések szerint az univerzum anyagának 85 százalékát alkotja – írja a CNet. Abban sem vagyunk biztosak, hogy miből áll, jelenleg három fő hipotézisünk van rá: vagy
- neutrínók,
- WIMP-ek (gyengén kölcsönható nehéz elemi részecske),
- esetleg axionok (elektromos töltéssel és spinnel nem rendelkező elemi részecskék).
Talán most nagyobb lehetőségünk lesz megfigyelni ezt a rejtélyes anyagot, a Földünk ugyanis gyakorlatilag egy sötétanyag-tornádó kellős közepébe esik majd bele csillagászok szerint.
A Tejúton ugyanis több, úgynevezett csillagfolyam létezik, amelyek csillagokból állnak, ezek a csillagok pedig egykori törpegalaxisok és gömbhalmazok maradványai körül keringenek. A galaxisok és gömbhalmazok évmilliókkal ezelőtt ütköztek a Tejúttal, szétszóródtak, és ma már csak a csillagfolyamok árulkodnak a létezésükről – ezek a folyamok pedig az egykori galaxisközpont körül járnak körbe-körbe.
Közülük az egyik, az Európai Űrügynökség Gaia-űrtávcsövével felfedezett S1 sokkal gyorsabban mozoghat, mint a többi, és a galaxisunk éppen keresztezheti a pályáját: akár 500 kilométer per másodperces sebességgel is haladhat, míg a saját galaxisunk “mindössze” 230 kilométer per másodperces sebességgel halad át a sötét anyagon. A Zaragozai Egyetem kutatása szerint
Nem kell tehát félni ettől a hurrikántól, nem fogja bántani a bolygónkat – az S1-ben található csillagok nem érik el majd a Földet, csak a csillagfolyamban mozgó sötét anyag. A csillagászok viszont kifejezetten várják az eseményt, pontosan azért, mert lehetőséget teremt arra, hogy jobban megfigyeljük az egyelőre még rejtélyes sötét anyag természetét.