Jiangtao Li, a Michigani Egyetem munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője szerint a kérdés régóta megválaszolásra vár, a szakértők pedig rengeteget foglalkoztak a hiányzó anyag keresésével.
Miért nincs a galaxisokban – vagy ott van, csak nem látjuk? Ha nincs ott, hol lehet? Fontos, hogy megoldjuk ezt a rejtvényt, mivel ez az egyik legbizonytalanabb rész a korai univerzumot és a galaxisok formálódását bemutató modellekben
– nyilatkozta a szakértő.
Hogy megoldják a problémát, Li és kollégái hat közeli rendszert kezdtek el elemezni – számol be az IFLScience. A szakértők azt feltételezték, hogy a hiányzó anyag ezen galaxisok peremén, az úgynevezett halóban helyezkedhet el alacsony sűrűségű, rendkívül forró gáz formájában.
A Tejútrendszerben például a hiányzó anyag negyedét sikerült kimutatni.
A szakértők azt feltételezik, hogy a hiányzó anyag olyan halvány, hogy rendkívül nehéz a mai műszerekkel kimutatni. A kereséshez a csapat az Európai Űrügynökség XMM-Newton röntgencsillagászati műholdját használta. A hat rendszerből gyűjtött adatok alapján egyetlen, átlagos tulajdonságú galaxismegfigyelést hoztak létre.
Joel Bregman, a Michigani Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője szerint ezzel sikerült felerősíteni és egységesíteni a rendszer jelét. A módszerrel a röntgensugárzás háromszor távolabbról is megfigyelhető volt, mintha egyetlen galaxis adatait használták volna.
Bár a csapat nem tudta azonosítani az összes hiányzó anyagot, így is komoly előrelépést értek el a keresésben. A többi anyag valószínűleg hidegebb vagy melegebb gáz formájában van jelen, ennek vizsgálatához pedig eltérő eszközökre vagy távolabbi galaxisok tanulmányozására lesz szükség.
A tudósok azt feltételezik, hogy a hiányzó anyagot a szupermasszív fekete lyukak, illetve a szupernóvává váló csillagok lökték ki az intergalaktikus térbe. Az anyag azonosításával a szakértők pontosabb képet kaphatnak a galaxisok fejlődéséről.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
