Tudomány
CHOLPON ATA, KYRGYZSTAN - SEPTEMBER 03: Uzbek President Shavkat Mirziyoyev (L) and Prime Minister of Hungary, Viktor Orban (L) attend the 6th Summit Meeting of the Turkic Council at Ruh Ordo Cultural Center in Cholpon Ata, Kyrgyzstan on September 03, 2018. Murat Kaynak / Anadolu Agency

Orbán összekeverte a szezont a fazonnal

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 09. 05. 09:54

A miniszterelnök Kirgizisztánban többek közt arról is beszélt, hogy a magyar nyelv a türk nyelvekkel áll rokonságban. Bár a kijelentés igen hangzatos, nyelvtudományi szempontból nem állja meg a helyét.
Korábban a témában:

Orbán Viktor miniszterelnök a héten a kirgizisztáni Cholpon-Atában vesz részt a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának konferenciáján, ott fogalmazta meg, hogy a magyar nyelv a türk nyelvekkel áll rokonságban.

Klima László, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet kutatója a 24.hu-nak azt mondta, nincsenek meg azok a nyelvtani kapcsolatok a magyar és a türk nyelvek között, melyek alapján meg lehetne állapítani a nyelvrokonságot.

Az elképzelés, mely szerint nyelvi rokonságban állunk a török népekkel, ma is meglehetősen népszerű. Az elmélet hátterében azonban egy igen súlyos hiba áll: a nyelvi és a kulturális rokonság egybemosása.

Nyelvészeti érvekkel nem lehet cáfolni a kulturális érveket, és ugyanígy kulturális érvekkel nem lehet cáfolni a nyelvészeti érveket”

– nyilatkozta Klima László. A szakértő szerint mára a tudomány előtt nem ismeretlen a török-magyar kapcsolat, fontos azonban kiemelni, hogy nem nyelvi rokonságról, hanem kulturális kapcsolatról van szó.

Hazánkban a türk rokonság elmélete már igen korán, az Árpád-korban megjelent. A középkori magyar krónikások munkáiban tűnt fel elsőként a török szimpátia képe, és a korszakban alakult ki a hunokkal való kapcsolat gondolata is. Utóbb, a 16. század elején Werbőczy István ezt az elképzelést a jogba is beemelte a Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) megírása során.

Klima László szerint a török rokonság képe így válhatott a nemesi gondolkodásmód egyik alapjává, majd később a magyar nemzeti tudat fontos részévé.

Ilyen előzményeket követően robbant ki a 19. század második felében az úgynevezett ugor-török háború. A komoly nyelvtudományi vita azután tört ki, hogy Vámbéry Ármin magyar orientalista felvetette azt a hipotézist, mely szerint a magyar nyelv elsődlegesen ugyan finnugor, másodlagosan azonban türknek tekinthető.

Vámbéry Ármin dervisruhában – (Fotó: Wikimedia Commons/Közkincs)

Budenz József nyelvtudós erre válaszul fogalmazta meg, hogy nem létezik másodlagos nyelvrokonság, a magyar nyelv pedig pusztán finnugornak számít. Az ugor-török háborút végül a finnugor nyelvrokonság hívei nyerték meg, igaz, a türk nyelvrokonság gondolata a köztudatból nem tűnt el nyom nélkül.

Klima László szerint a tudósok számára már a 19. század második felében kiderült, hogy élesen el kell különíteni egymástól a nyelvi és a kulturális rokonságot.

Épp Vámbéry volt az, aki ezt elsőként felismerte.

Napjainkban a régészet és a genetika dinamikus fejlődésével ezt egyre több és több bizonyíték támasztja alá.

Kétségtelen, hogy a magyar nyelvben rengeteg, mintegy 350-400 régi török jövevényszó található. Az érintett szavak azonban csak a magyar őstörténet későbbi szakaszában, a főként török népek közt eltöltött sztyeppei időszak alatt épültek be nyelvünkbe. Ezek a szavak, melyek a gabona- és szőlőtermesztéshez, állattenyésztéshez és államszervezethez kapcsolódnak, egy fejlettebb társadalomra utalnak.

A magyar nyelvben fellelhető, nagyjából 650 finnugor alapnyelvből származó szó ezzel szemben egy fejletlenebb, halászó-vadászó közösség nyoma. Ezen szavak a magyarság korábbi történetéből származnak, és máig a finnugor alapnyelv szavai fordulnak elő a legnagyobb arányban nyelvünkben.

Kiemelt fotó: AFP / Murat Kaynak / Anadolu Agency

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. november 5.
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. november 5-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.