Egy új vizsgálat szerint a Mars egykori tavai körül elhelyezkedő, vasban és szilícium-dioxidban gazdag kőzeteknél lesz érdemes az egykori élet után kutatni – számol be a ScienceAlert. Az efféle kőzetek akár évmilliárdokon át is megőrizhetik a mikroorganizmusok nyomait.
Rengeteg izgalmas kő- és ásványkibúvás van a Marson, ahol fosszíliákat kereshetnénk, de mivel nem küldhetünk marsjárót mindegyikhez, igyekeztünk rangsorolni a legígéretesebb lerakódásokat a rendelkezésre álló legjobb információk szerint
– nyilatkozta Sean McMahon, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője.
A NASA marsjárója, a Curiosity eddig mintegy 2100 napot töltött el a vörös bolygón. Missziója során közel 19 kilométert tett már meg, és számtalan értékes adatot gyűjtött a Mars felszínéről.
McMahon és kollégái a helyi kőzetekről rendelkezésre álló információkat használták fel, hogy felmérjék, mennyire lehetnek alkalmasak az egyes anyagok az organizmusok maradványainak megőrzésére.
Az elemzés alapján a legnagyobb valószínűséggel az üledékes kőzetekben maradhattak fenn fosszíliák. Ezek a tavak fenekén, tömörített iszapból vagy agyagból kialakult anyagok vas- és szilícium-dioxid-tartalmuk miatt ideálisak az organizmusok konzerválására.
A Mars felszíne napjainkban száraz, hideg, és biológiailag veszélyes sugárzásnak van kitéve. A szakértők szerint az érintett kőzetek ugyanakkor egy nedvesebb és melegebb korszakból származnak, amikor a környezet még alkalmas lehetett az élet számára.
A kutatók úgy vélik, hogy a legnagyobb valószínűséggel 4-3 milliárd éves lerakódásokban maradhattak fenn kövületek. A vörös bolygó vasban és szilícium-dioxidban gazdag kőzetei azt mutatják, hogy ekkoriban a Marson olyan vizes régiók léteztek, amelyek támogathatták az anaerob anyagcserét.
vagy hogy a fosszíliák a sugárzás ellenére fennmaradtak. Ennek ellenére a jövő Mars-missziói során érdemes lesz alaposabban is megvizsgálni az érintett kőzeteket.
(Kiemelt kép: Thinkstock)