Tudomány

Ilyen volt Magyarország a fáraók korában

A bronzkorban járunk a mai Magyarország területén Krisztus előtt 2500-1500 évvel. Hogyan éltek az akkori emberek? Erre keresik a választ több tudományág képviselői.

A bronzkorról definíció szerint Kr.e. 2500-800 között beszélünk, az első ezer év magyarországi leleteit vizsgálja az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Lendület Mobilitás kutatócsoportja Kiss Viktória vezetésével.

Átfogó képet akarnak adni arról, kik és hogyan éltek itt akkoriban, hogy nézhettek ki? Hogyan került a szemétgödörbe a sóskúti nő teste és milyen élete lehetett a balatonakali főnöknek?

A régészekből, antropológusokból, fizikusokból, kémikusokból és biológusokból álló csapat munkáját mutatja be új dokumentumfilmjében Kiss-Stefán Mónika Bronzkori rejtélyek címmel:

A szakértők a kiválasztott térségekben élő közösségek falvainak, sírjainak, valamint az ezekből előkerülő leleteknek új, több tudományág módszereivel kiegészített elemzését végzik. Olyan régészeti kultúrákat vesznek górcső alá, amelyek hagyományos régészeti elemzése alapján új népek betelepülését, kisebb-nagyobb migrációkat, „idegen” népcsoportok megjelenését feltételezte a régészettudomány.

Vizsgálataik arra is rávilágítanak, hogyan éltek a mai Magyarországon a bronzkor első ezer évében, az egyiptomi fáraók és a mükénéi görög királyok korában.

(Kiemelt kép forrása: Kiss-Stefán Mónika)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik