A klímaváltozás egyik legismertebb, és egyik legpusztítóbb következményeként a tengerszint emelkedését szokás emlegetni. Nem ok nélkül, tekintve hogy az emberiség hatalmas része part menti metropoliszokban,
Ha a képre kattint, a térképen a bal felső sarokban beállíthatja, hány méteres tengerszint-emelkedés hatásait szeretnénk megnézni, és már járhatjuk is körbe a part menti területeket. Érdemes kipróbálni az egy métert, mint meglehetősen valószínű forgatókönyvet, illetve a fent említett 5 métert is, hogy lássuk, mely területeket lepi el a víz:
A szárazföld jege „veszélyes”
A baj okozója nyilvánvalóan az északi és a déli területek jegének olvadása, de nem az óceánon úszó fagyott vízzel van a baj. Archimédesz törvénye alapján kijelenthetjük, ha a világ összes tengeri jege elolvad, a víz szintje nem fog emelkedni.
Grönland jegének, vagy például a nyugat-antarktiszi jégtakaró aljának elolvadását és az Egyenlítő felé besodródását mindenképp el kellene kerülnünk. Ez a folyamat önmagában öt méterrel emelné meg a világ tengereinek szintjét
– mondja a 24.hu-nak Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
Most 20 centinél tartunk
A tengerszint emelkedésénél az ipari forradalom előtti időket szoktuk alapul venni, magyarán nulla pontnak azt az állapotot tekintjük, amikor még az emberi tevékenység nem rombolta szét a légköri üvegházhatású gázok dinamikus egyensúlyát. Máig a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal emelkedett, a tengerek szintje pedig 20 centiméterrel.
Az érték viszont csalóka, mert a beolvadó jég csak az egyik ok, amit szinte azonnal mérni tudunk. A másik a víz hőtágulása ami a térfogatot Celsius fokonkét egy ezrelékkel növeli, és az óceánok teljes mélységében csak késleltetve jelentkezik, viszont több kilométernyi vízoszlopról lévén szó, ez jelentős tényező.
Ökölszabályként a professzor úgy fogalmaz, három Celsius-fokos emelkedés – a jelenlegihez képest már csak kettő – nagyságrendileg egy méterrel növeli a tengerek szintjét. Már ez is tragédia lenne, mindenképpen el kell kerülnünk. A három fok egyben olyan küszöbérték, ami fölött számos visszafordíthatatlan éghajlati változás leselkedik…
Kiemelt fotó: Johannes Glöckner / Picture-Alliance / DPA
