Tudomány az élet nagy kérdései
Young man holding his breath and making a silly face.

Miért csuklunk?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 04. 18. 06:25

Nincs ember, aki ne ismerné a kellemetlen, akaratlan összerándulást, a csuklást. A jelenség már magzati korban is megfigyelhető, sőt, még a macskákat, kutyákat, lovakat és patkányokat sem kíméli.
Korábban a témában:

Csuklás (tudományos nevén singultus) akkor alakul ki, amikor a rekeszizom hirtelen összerándul. A jelenséget számos dolog kiválthatja, például a bolygóideg vagy a nyelvgaratideg ingerlése, a túl gyors táplálkozás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy éppen a köhögés.

A tudósok nem tudják pontosan, hogy miért is csuklunk, de több elméletet is kidolgoztak a jelenség megmagyarázására.

Egyes elképzelések szerint az összerándulás az epilepszia egyik változata lehet, más kutatók viszont úgy vélik, hogy a csuklás a magzat légzőizmait erősíti. Előbbi elméletnek ellentmond, hogy az egészséges emberek is csuklanak, utóbbi hipotézissel pedig az a probléma, hogy az apró összehúzódások kevéssé fejlesztik az izmokat.

2003-ban a Christian Straus vezette kutatócsapat felvetette, hogy a csuklás megértéséhez érdemes evolúciós magyarázatokat keresni. A kutatók arra jutottak, hogy a jelenség igen távoli őseinknél, a korai kétéltűeknél alakulhatott ki.

A tudósok az ebihalak légzését elemezve felismerték, hogy fejlődésük egy bizonyos szakaszán, amikor már tüdejük is van, de még kopoltyúval is rendelkeznek, csuklásra emlékeztető aktivitást mutatnak. Hasonlóan lélegezhettek a primitív kétéltűek is.

A téma szakértőinek többsége ma úgy gondolja, hogy bár a fejlődés során sok faj elvesztette kopoltyúját, az azokat kontrolláló agyi körök nem tűntek el.

A csuklás ingere talán azért maradt fenn az emlősöknél, mert segítheti fiatal korban a szopás tökéletesítését, illetve a nagyobb tejmennyiség lenyelését.

Van gyógymód

És hogy van-e „gyógymód” a csuklásra? Nos, a népi gyógymódok többsége hatástalan, igaz, bizonyos technikáknak van tudományos alapja.

A légzés visszatartása például segíthet. A légzéskorlátozás miatt nő a vér széndioxidszintje, ami megemeli a vérsavasságot. Emiatt megváltozik a tüdő savbázis egyensúlya, melynek eredményeként gyengül az idegek működése, így a rekeszizmok is megnyugodhatnak.

Kép: Thinkstock

Meglepő lehet, de a csuklásra kifejlesztettek orvosi kezeléseket is. Előfordul ugyanis, hogy a jelenség hosszú időn át, akár hónapok elteltével sem akar múlni. Ilyen esetekben a szakértők nyugtatókkal, hányás- és görcsoldókkal, a nyelv-garat ideg ingerlésével, szélsőségesebb esetben pedig műtéttel igyekeznek kezelni a szűnni nem akaró csuklást.

(Kiemelt kép: Thinkstock, via: IFLScience, Live Science)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.