A legtöbb meteorit szilikátokból és némi szénből épül fel. A Geochimica et Cosmochimica Acta folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban az egyiptomi Hüpatia kő (melyet a 4. századi egyiptomi tudósról, Alexandriai Hüpatiáról neveztek el) összetétele teljesen egyedi – számol be az IFLScience.
A kutatók szerint a kőben rengeteg szénvegyület található, melyeknek többsége mikrogyémántokká alakult. A vegyületek egy része különösen érdekes, ugyanis az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének közé tartozik. Ezek az anyagok gyakoriak a csillagközi térben. A Hüpatiában emellett tiszta alumíniumot is kimutattak.
Az alumínium tiszta fémes formájában fordul elő, nem kémiai vegyületként egy másik anyaggal. Összehasonlításként, az arany rögökben fordul elő, de az alumínium soha
– mondta Georgy Belyanin, a Johannesburgi Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője. A kutató hozzátette, mai tudásunk szerint az alumínium ilyen típusa rendkívül ritka a Földön és a Naprendszerben.
A kőben a szilícium-karbid egyik ritka kristályát, a moissanitot is felfedezték. Az ásványt ráadásul a Földön sosem látott formában, nikkel-foszfor szemcsékkel és egy kis vassal találták meg.
A Hüpatia ugyanis nem hasonlít a bolygónkon és a környező űrben fellelhető kövekre.
Jan Kramers, a projekt vezető kutatója szerint a Hüpatia hideg környezetben jött létre, valószínűleg a folyékony nitrogén földi hőmérsékleténél (-196 Celsius-fok) is hidegebb hőmérsékleten. A Naprendszerben ilyen körülményeket a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövtől (ahonnan a meteoritok többsége származik) csak jóval kijjebb találhatunk.
A legtöbb üstökös a Neptunuszon túli Kuiper-övből eredeztethető, néhány objektum azonban ennél is messzebbről, a Oort-felhőből érkezik. Kramers szerint ebben a tartományban kevéssé ismerjük az égitestek kémiai összetételét.
A szakértő hozzátette, következő céljuk az lesz, hogy kiderítsék, honnan származik a Hüpatia.
(Kiemelt kép: Dr Mario di Martino, INAF Osservatorio Astrofysico di Torino)
