Sokan frászt kapnak, ha egy-egy nagyobb rovar felbukkan a ház környékén, a lakásban, főleg, ha az illető zümmög, és feltűnő sárga-fekete színekkel jelzi, mennyire veszélyes. A darazsakat és a méheket nem tudjuk elkerülni, az épületek, a lakások számukra tökéletes, védett élőhelyet jelentenek – ahogy nekünk is.
Darázs a párna alatt
Kollégánk számolt be egy jókora darázsról, ami nap mint nap azon ügyködött, hogy sárból készült fészket építsen egy párna alá. Az ember esténként, lefekvés előtt lerombolta az alkotást, a darázs napközben újra összehordta. Végül a rovar unta meg a kőműveskelemenkedést, amiben nagy szerepe lehetett a két napig csukva tartott ablakoknak is.
Ebben az esetben a nagy termetű és feltűnő színekkel ékes lopódarázsról van szó, ami pedig abban a sárépítményben kibontakozóban volt, maga a horror
– mondja a 24.hu-nak Dr. Vas Zoltán biológus, muzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyú Gyűjteményének vezetője.
Tízezer darázsból 5 “veszélyes”
Kiemelt képünkön egy barnalábú lopódarázs látható. Persze nem kell attól félni, hogy kirámolja a lakást, a viszonylag nagydarab, 15-30 milliméteres rovar nevét a lopótökhöz hasonló potroha ihlette.
Magányosan él, ami számunkra mindenképpen jó hír, ráadásul békés jószág; az agresszió (azaz a fészek meglehetősen jogos védelme) és az esetenként allergiás reakciót okozó, sokáig gyötrő méreg a családközösségben élő társas darazsak sajátja.
A lopódarázsnak is van fullánkja, mérge, de nem fegyverként használja, támadását szinte képtelenség kiprovokálni. Az ő műszere egy precíziós eszköz. Igaz, egy sima „darázscsípésnél” sokkal, de sokkal hátborzongatóbb célt szolgál, de nem minket fenyeget.
Pókból készül a horrorbölcső
Hanem a pókokat. A lopódarázs nőstény párzás után sárhengereket tapaszt egymáshoz, ivadékbölcsőt épít – ezen előkészületek közben zárta ki kollégánk kéretlen albérlőjét. Az összeszáradt, cementálódott, kis lyukakkal ékes sárdarab kiváló ivadékbölcsővé válik, a darázs vadászni indul, kezdődhet a horror.
Feketenyelű lopódarázs és a pók:
A darázslárva táplálékának kiszemelt pók idegdúcába a mama sebészi pontossággal fecskendezi be maradandó bénulást okozó mérgét. A pók tehát életben marad, de mozgásképtelenné válik. A nőstény az ivadékbölcső minden lyukába begyömöszöl több ilyen szerencsétlent, majd mielőtt lezárná a nyílásokat, egy-egy petét helyez minden ivadékbölcsőbe – magyarázza Vas Zoltán.
Brutálisan hangzik, de nem kegyetlenség ez a darázs részről: hűtőszekrény híján valahogy biztosítania kell a “hús frissességét” utódai számára.
És mit keres a lakásban?
Magyarországon öt lopódarázsfaj honos, ezekből egy-egy Amerikából és Ázsiából behurcolt faj, mely az ember közelében találta meg számítását. A hasonló életmódot folytató őshonos lopódarazsak általában erdőn-mezőn élnek, ritkábban fordulnak elő emberi környezetben.
A szabóméh “megvarrja” a bölcsőt
A másik veszélyesnek tűnő, de békés vendég a ház közelében a szabóméh – ő aztán még a légynek sem árt.
Magyarországon 700 méhfaj fordul elő, ezek közül elenyészően kevés él kolóniában és jelent potenciális veszélyt az emberre: a kivételek közé tartozik a háziméh és a poszméhek.
A háziméh a jó híre ellenére támadékonyabb a legtöbb társas darázsfajnál, a poszméhek viszont békés óriások, nemigen hozhatóak ki a béketűrésből.
Természetesen a szabóméh is rendelkezik fullánkkal és méreggel, de szúrásra legfeljebb úgy bírhatjuk, ha megfogjuk és a kezünkben „morzsolgatjuk”
– jegyzi meg Vas Zoltán.
A szabóméhek – mert több fajról van szó – neve is beszédes. A nőstény levélből kivág egy félkör alakú darabot, felgöngyöli és keres egy apró üreget, amiben elrejti. Ez lehet virágcserép az ablakban, repedés a ház falán, bármi. Utána nektárt és virágport gyűjtöget, megtölti vele az ivadékbölcsőt, majd petét rak bele, és lezárja.
A kifejlett méh a következő év tavaszán bújik elő, párosodás után a hím elpusztul, a nőstény elkészíti a bölcsőt, gondoskodik a következő generációról, majd követi párját a mézes másvilágra.
(Kiemelt képünkön a hazánkban leggyakoribb lopódarázs, a barnalábú lopódarázs. Fotó: Wikimedia Commons)
