Anders Nilsson, a Stockholm Egyetem munkatársa és a kutatócsapat tagja szerint a víz új, figyelemreméltó tulajdonsága az, hogy két különböző folyadékként is megjelenhet alacsony hőmérsékleten, ahol a kristályosodás folyamata lassú.
A Földön a víz az élet alapja. A jeges tavak felszínétől a tengerek mélyén található forró kőzetrepedésekig mindenhol jelen vannak azok a mikroorganizmusok, melyek a folyadékban élnek – éppen ezért izgatottak a csillagászok, ha a víz nyomaira bukkannak egy idegen égitesten.
A dihidrogén-monoxid az egyik legkülönösebb anyag, többek közt azért, mert földi körülmények közt három eltérő halmazállapotban is megjelenhet. A víz ráadásul poláris molekula: a részecskék egyik fele kissé negatív, míg a másik fele kissé pozitív töltésű. Emiatt a folyadék sok ionvegyület remek oldószere.
A szakértők régóta tudják, hogy a dihidrogén-monoxid jég formájában két különböző módon jelenhet meg. Az egyik típusban a molekulák rendezettebben, a másikban kaotikusabban helyezkednek el. Bolygónkon utóbbi a víz leggyakoribb szilárd típusa.
A Stockholm Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy nem figyelhető-e meg hasonló a víz folyadék halmazállapotában is. Nilsson kollégáival röntgensugarak segítségével vizsgálta meg a hűtött vízben az egyes molekulák közti távolságokat.
A szakértők a kísérletről a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban számoltak be.
Lars G.M. Pettersson, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények arra utalnak, hogy szobahőmérsékleten a víz nem tudja eldönteni, hogy melyik formát vegye fel, így a folyadékban a két típus közti helyi ingadozás zajlik.
Az új felfedezés sokban árnyalja a vízről kialakult tudományos képet, például segíthet alaposabban feltérképezni, hogy az élet számára fontos különböző sók és biomolekulák miként hatnak a folyadékra.
