Tudomány

Az új megfigyelések teljesen megkavarják az univerzum idővonalát

Az Európai Űrügynökség Planck műholdjának új megfigyelései alapján az első csillagok sokkal korábban születtek, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az adatok szerint tehát - ha egy lépéssel is - de közelebb kerültünk a világegyetem keletkezéséhez.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az egész univerzumban jelen van. A tudomány szerint a sugárzás az ősrobbanás utáni folyamatokkal alakult ki, a jelenség komoly bizonyíték a “Nagy Bumm” elméletére.

Emellett a sugárzás azért is fontos, mert tanulmányozása rengeteget segít a világegyetem korai történetének megértésében. A jel abból az időből származik, amikor az első csillagok formálódása megkezdődött. Ez a máig sokat vitatott reionizáció korszaka.

A legrégebbi, 2003-as becslések alapján a legkorábbi csillagok az univerzum első pár száz millió évében kezdtek el létrejönni. A későbbi vizsgálatok már precízebbek voltak, előbb úgy hitték, hogy 450, majd úgy, hogy 550 millió évvel a világegyetem megszületése után kezdtek el formálódni az ősi égitestek.

A legújabb megfigyelés azonban még közelebb hozza az első csillagokat. Az Európai Űrügynökség eredményei szerint az objektumok jóval később, nagyjából 700 millió évvel az ősrobbanás után alakulhattak ki. A 150 millió év eltérés természetesen nem tűnik olyan soknak, ha belegondolunk: a világegyetem nagyjából 13,7 milliárd éves.

A felfedezés egyébként a Planck műholdnak köszönhető. A kifejezetten a mikrohullámú háttérsugárzás tanulmányozása miatt elindított szerkezet még 2009-ben kezdte meg misszióját, a sugárzás mérését az eddig kifejlesztett legprecízebb eszközök teszik lehetővé.

A felfedezés azt is jelenti, hogy akár a mai műszerekkel is képesek lehetünk felfedezni a legkorábbi csillagokat. Az sem lehetetlen, hogy ez már meg is történt, a Hubble űrtávcső ugyanis régóta kémeli a mélyűrt.

(Via: Popular Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik