Az asszimilálódó zsidó család gyermekeként 1896-ban született Sajó István tizenévesen inkább vívótehetségéről volt ismert, élete azonban más irányt vett.
Az első világháborúban főhadnagyként kitüntetések sorát megszerző fiú a háború utáni évben szerez diplomát a József nádor Műegyetem építészmérnöki szakán, majd a Bauhaus egyik későbbi mestere, a Marcel Breuerként világhírűvé vált Breuer Lajos Marcell (1902-1981) társaságában Németországba utazott. Míg Breuer Walter Gropius Bauhausában indult a hírnév felé, Sajó Dortmundban töltött három évet. Ez idő alatt is részt vett kisebb-nagyobb munkákban, valamint geometrikus stílusát csiszolta.
Duisburgban egy Hans Wissmann és Wilhelm Brenschede által tervezett mulató belső kialakítását bízták rá, majd az Arc. B. D. A. Steinbach munkatársaként Hugo Steinbach építészprofesszorral együtt számos családi ház terveit készítette el. Mindeközben bejárta Európát, szabadúszóként bútorterveket készített, valamint dekoratőrként is dolgozott. Tervei tökéletes apropót adtak arra, hogy csiszolhassa későbbi épületein használt díszítőelemeit.
A még mindig csak húszas éveiben járó fiatal építész ezt követően bejárta az Egyesült Államok több állapmát, majd 1923-1926 közt Florida állam műszaki egyetemén tanult, komoly jártasságot szerezve a magasépítésben, ami a felhőkarcolólázban élő Amerikában létfontosságú tudásnak bizonyult.
Diplomája megszerzése után New Yorkban a Sloan és Robertsonnál kapott álást, ahol röviddel csatlakozása után már önálló tervezőként – Stefan S. Sajo néven – futószalagon gyártotta a rajzokat.
Néhány hónap után azonban úgy döntött, ideje egyedül boldogulnia, így a villámgyorsan az ég felé törő New Yorkból Floridába költözött. Miamiban még ugyanebben az évben elkészítette egy klubházzal egybeépített szálloda terveit.
Két honfitársát, Wank Lórándot (Roland Wank) és Berzőffy Lórándot (Roland Berz) megismerve közösen létrehozták a Mediterranean Architect Studiót, melynek köszönhetően egy egész sornyi hétvégi házat és villát építettek Miamiban, valamint az egész Atlanti-partvidéken.
The Coops, New York City, 1927-1929
Alhambra Gardens, New York City, 1928
1928-ban aztán Sajó visszatelepült Magyarországra, több évnyi tapasztalatát pedig a magyar viszonyok közt is alkalmazni kívánta.
Rengeteg tervpályázaton vett részt sikerrel (Breuer Marcellel közösen 1931-ben például ovális alaprajzú városházát álmodtak meg Debrecennek), mára mégis főként csak Debrecenben és környékén álló műveit ismerjük, ahol azok díszítményeikkel a korban elég forradalminak hatottak.
A status quo ante izraelita hitközség által építtetett ötemeletes, klinkertéglával borított luxusbérház, Debrecen, Hatvan utca 6., 1928-1931
dr. Fényes Jenő büntetőjogász villája, Debrecen
dr. Geiger Pál villája
Az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd tervei alapján 1915-ben átadott Arany Bika szálloda korszerűsítése, 1932
A világ első földsánc stadionja, a mára már eltűnt Nagyerdei Stadion, 1933
Négyemeletes bérház, Debrecen, 1934
A zsidó családban született Sajó ugyan nem gyakorolta vallását, de természetesen a zsidótörvények rá is vonatkoztak. Saját néven így éveken át nem tervezhetett, sőt, két lányával Bergen-Belsenbe vitték, ahonnan ugyan visszatértek, de édesapja a vagonban halt meg.
A háború utáni első munkája a debreceni Nagytemplom leégett tornyának és a tetőnek helyrehozása volt, mely 1945-1948 között készült el.
Ezzel párhuzamosan Králik Lászlóval együtt a mai Bethlen és Múzeum utcák sarkán álló Országos Társadalombiztosító Intézet palotáján dolgozott. Az 1949-ben átadott sarokház már nem mutat nagy számban Art Deco jegyeket, de mindenképp az építész egyik ő műve.
OTI-palota (ma a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet épülete), Debrecen, 1949
Szalagház, Debrecen, Petőfi tér 16-18., 1958 (Kálmán Ernővel)
A debreceni Nagyállomás, 1955-1961 (A vezető tervező ugyan Kelemen László volt, de a hullámzó héjkupola egészen biztosan Sajó műve)
1961. március 11-én, az általa tervezett stadionban, 65 évesen egy szívroham következtében hunyt el.
