Az égitest gázokból és porszemekből álló csóvájában talált molekulákat augusztus óta elemzi a Rosetta európai űrszonda Rosina nevű spektrométere. A Berni Egyetem csütörtökön tette közzé a mérések első eredményeit.
A kutatók azt emelték ki, hogy az üstökös szaga erősen átható, a kénhidrogén miatt záptojásszag keveredik a szalmiákszesz okozta istállószaggal, ehhez jön még a formaldehid fanyar, fojtogató szaga, a ciánsav keserűmandula-illata, a metanol alkoholszaga, a kén-dioxid ecetes aromája és a szénszulfid édeskés, aromás illata.
Bármennyire is bűzlik ez a keverék, tudományos szempontból nagyon is fontos a Naprendszert alkotó anyagok és a földi élet eredetének vizsgálatához. Több mint egy évtizedes út után a Rosetta űrszonda augusztus elején állt pályára az üstökös körül, melyet legalább 2015 augusztusáig kísér, amikor az égitest a legközelebb kerül a Naphoz. Előtte még egyedülálló manővert hajtanak végre: a tervek szerint a jövő hónapban leszáll az üstökös magján a Philae nevű robotlaboratórium.
