Uroborosznak hívják a mitikus lényt – kígyót vagy sárkányt – amely saját farkába harapva testével kört formáz: az örök körforgás, örökkévalóság, megújulás jelképe. Ha viszont élő állat teszi ugyanezt, egészen másról van szó. Két okból mutatjuk be az általunk állatkínzásnak tartott jelenetet. Egyrészt mert érdekes a tudományos magyarázata, másrészt fel akarjuk hívni a figyelmet az ember felelősségére a természet alkotásaival szemben.
Elbújna a forróság elől
A kígyók hüllők, így hidegvérűek, azaz testhőmérsékletüket nem képesek szabályozni. A környezet segítségére van szükségük: reggelente napfürdővel érik el testük “üzemhőmérsékletét”. Ha viszont a környezet túl meleg, csak úgy kerülhetik el a túlhevülést, ha vízbe, föld alatti járatokba, árnyas zugokba húzódnak vissza.
Amennyiben nem tud hűvösbe húzódni, testhőmérséklete egyre emelkedik és a kígyó zavarodottá válik, érzékszervei is felmondják a szolgálatot. Hamis éhségérzet gyötri, ellenállhatatlan vágyat érez, hogy rávesse magát az első elérhető közelségbe kerülő táplálékra. Terráriumba zárva nem jön vele szembe a zsákmány, így tévedésből saját farkára támad – olvasható az iflscience.com-on.
Segítség nélkül vége
Az akció könnyen halálos lehet, az állat befelé hajló fogai ugyanis szinte lehetetlenné teszik, hogy a megragadott “falat” kifelé távozzon. Az emberi beavatkozás segíthet, például ha hideg vízzel lehűtik, amitől észhez tér és talán képes elengedni önmagát. Más eretben állatorvosi beavatkozás szükséges.
Nézzük hát a videót, amit egy kisállatkereskedésben vettek fel a terráriumba zárt kígyóról. Nem tudjuk, mi lett a vége, az viszont kiderül, az emberek nem tettek semmit. Vagyis de: nevettek a szenvedő állaton.
