Mintegy száz ország tudósainak részvételével kezdődött klímatalálkozó Japánban. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tervezetét boncolgatják, a dokumentumot jövő hétfőn hozzák nyilvánosságra. Ez lesz az IPCC ötödik értékelő jelentésének második része.
A tervezet foglalkozik az élelem- és vízhiány, valamint az állat- és növényfajok kihalásának kockázatával. A terméshozamok egy évtized alatt akár két százalékkal is csökkenhetnek, a szegénység, a migráció és az éhség mind közrejátszhatnak a zűrzavarok és háborúk kirobbanásában, mert egyre élezik a fogyatkozó erőforrásokért vívott harcot – derül ki a vázlatból. 2100-ra több száz millió embert fog érinteni a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés és földterület-veszteség miatti kitelepítés.
A jegesmedvék mi vagyunk
Egyes természeti rendszerek hirtelen és drasztikusan változhatnak meg visszafordíthatatlan következményekkel jár. Grönland jege elolvadhat, az Amazonas esőerdeje kiszáradhat. Észak jegének olvadása már nemcsak az élővilágot fenyegeti, hanem a helyi emberi közösségeket is. A klímaváltozás veszélyeztet minden fehér tollú és szőrű élőlényt, és ebben az összefüggésben már elmondhatjuk, a jegesmedvék mi vagyunk – fogalmaz egy amerikai tudós.
A jelentés szerint a felmelegedés sok jele már most megfigyelhető. Növekvő hőhullámok Észak-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában, súlyos esőzések és pusztító áradások, valamint hosszú aszályok a világ minden pontján. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 2013. volt a hatodik legmelegebb év a rendszeres mérések bevezetése, azaz 1850. óta. A 14 legmelegebb év közül pedig 13 erre a századra esik.
Az üvegház hatású gázok rekordszintre értek, ami azt jelenti, hogy a felmelegedés folytatódik. A fizikai törvényekkel nem lehet vitába szállni – mondta Michel Jarraud, a WMO főtitkára. Egyértelmű, hogy valamit tenni kell, méghozzá sürgősen. A jelentés tavaly publikált első része ugyanis rámutatott: a klímaváltozásért az emberi tevékenység vastagon felelős.
Víz alá kerül London és New York
Itt vázoltak fel a tengerszint emelkedésére is több lehetőséget. Az optimista forgatókönyv szerint a kormányok az eddiginél sokkal hatékonyabban lépnek majd fel a kibocsátások ellen: Ekkor a vízszintemelkedés “csak” 25,4 centiméteres lesz. Ez valamivel több, mint a 20. század folyamán mért 20,32 centiméteres emelkedés, amely mindeddig kezelhetőnek bizonyult annak ellenére is, hogy a partvonalakon eróziót okozott.
A másik lehetséges véglet szerint azonban a tengerek szintje 2100-ra legkevesebb 91 centiméterrel emelkedik majd meg. Emiatt a tengerszint közelében élők százmilliói kerülhetnek veszélybe, és az áradás olyan nagyvárosokat fenyegethet majd, mint New York, London, Sanghaj, Velence, Sydney, Miami és New Orleans.
A nemzetközi közösség jelenleg a 2015-ös párizsi ENSZ-csúcstalálkozó számára készíti elő azokat az irányelveket, amelyek alapján dönteni fognak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról. A cél az 1997-es kiotói jegyzőkönyv utódjának kidolgozása.
