Tudomány
Aszály (aszály)

Meleg, beteg jövő vár Magyarországra

Gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, aszály, áradások, betegségek, allergia - ezt tartogatja számunkra a közeljövő.

Korábban a témában:

Az elkövetkező bő tíz évre szóló Második Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiát a Parlament még nem fogadta el, jelenleg “szakpolitikai vitaanyag”. Ám most idézett megállapításai a politikától független, tudományos alapokon nyugszanak. A teljesség igénye nélkül válogattunk.

A meleg miatti halálesetek száma emelkedni fog. Az 1960-1990 közötti referencia-időszakhoz képest a 25 Celsius-fokos átlaghőmérsékletű napok száma az évszázad végére 373,1 százalékkal nő. A kánikulának tulajdonítható áldozatok száma ezzel együtt évi 121-ről 1060-ra emelkedik. A magasabb nyári hőmérséklet különösen a városokban élőket érinti kedvezőtlenül, mivel akár 2-8 fokkal is melegebb lehet az építészeti és városbeépítési körülményektől függően.

Allergia, betegségek, bőrrák

A klímaváltozás várhatóan megváltoztatja egyes légszennyezők koncentrációját és eloszlását az atmoszférában. Főleg városi környezetben kell a földközeli ózon koncentrációjának emelkedésére számítani, ami főleg a krónikus légzőszervi megbetegedésekben szenvedőknek jelent komoly egészségi kockázatot.

Számolni kell az allergénnövények terjedésével is: újabb invazív, allergén fajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik. Gyakoribbak lesznek a fertőző megbetegedések, új kórokozók jelennek meg és kétszeresére emelkedik a melanómához köthető halálesetek száma.

Megszokott lesz, ami ma extrém

A klímaváltozásnak leginkább kitett ágazat Magyarországon a mezőgazdaság. A felmelegedés és szárazodás folyamata mellett a váratlan szélsőséges meteorológiai események okozhatnak jelentős károkat a növényekben, állatokban, az élelmiszer- és ivóvízellátásban.

Árvíz, belvíz, aszály, özönvízszerű esők, sárlavinák, földcsuszamlások, talajerózió, szélviharok, szélerózió, jégesők, ónos esők, köd, zúzmara, hófúvás, hóakadályok, hőségnapok, hőhullámok, az UVB sugárzás erősödése, korai és késői fagyok, felfagyás, kifagyás, erdő-, bozót és és tarlótüzek, új kórokozók és kártevők megjelenése mind gyakrabban és erőteljesebben lesznek életünk megkeserítői.

Videók a témában:

Erőművek állhatnak le

Az épített környezetre a legjelentősebb veszélyt a hőhullámok, a viharokat kísérő özönvízszerű esőzések és a megnövekedett szélsebesség jelentik. Az energiaellátásban már egy kis változás is messzire gyűrűzhet. Bár télen a fűtési energiaszükséglet (elsősorban földgázigény) mérséklődésére, nyáron viszont a hűtési villamosenergia-szükséglet jelentős növekedésére számíthatunk. Egyes becslések szerint 26 Celsius-fok felett minden egyes fok száz megawattnyi fogyasztásnövekedést eredményez.

Az erőművek számára rendelkezésre álló hűtővíz (vagy hűtőlevegő) hőmérséklete is jelentős technológiai hatással bír: például gázturbinás erőművek esetében, ha 5 fokkal nő a külső levegő hőmérséklete, körülbelül 15 százalékkal csökken az erőmű teljesítménye. A folyók megváltozó vízhozama szintén problémákat okozhat: akár az is előfordulhat, hogy erőműveket kell leállítani a turbinákat hűtő víz hiánya miatt.

Bár 200 oldal, és valójában politikusoknak készült, mégis érdemes “belelapozni” a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiába. A tartalomjegyzék az elején van…

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.