A brazíliai Draulio de Araujo és a Rio Grande do Norte Szövetségi Egyetem kutatói tíz kábítószer fogyasztót kértek fel kutatásaik elvégzésére. Az önkéntesek mind gyakorta itták az ayahuasca italt, a dél-amerikai esőredőben élő indiánok pszichoaktív főzetét.
Az ayahuascát különböző növények általában lassú tűzön való főzésével állítják elő. Fogyasztása után több órás mély hallucinációs élmények következnek, mely során az őslakosok úgy hiszik, kapcsolatba lépnek a szellemvilággal. Az ayahuasca fogyasztása a víziók mellett sokaknál hasmenéssel jár, más negatív hatásáról eddig nem tudnak.
A brazil kutatók az önkénteseket arra kérték, hogy csukják be a szemüket, majd képzeljenek el egy képet. Eközben agyukat funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatnak – fMRI-nek – vetették alá. Az eredmény ekkor még nem volt meglepő, mivel amikor a képzelt képet látták, akkor csökkenni kezdett az elsődleges látókéreg idegi aktivitása.
A kísérletet megismételték egy adag ayahuasca fogyasztása után is, ekkor viszont már az elsődleges látókéreg aktivitása csukott szemnél és nyitott szemnél is megkülönböztethetetlen volt. Ez azt jelenti, hogy a víziókat az agyunk úgy értelmezi, mintha az a valóság lenne.
Korábban hasonló kísérletet végeztek a londoni Imperial College kutatói mágikus gombával. A kutatók akkor arra jutottak, ellenőrzött körülmények között jól használhatnák a pszichedelikumokat pszichoterápiás kezeléseknél.
Az ayahuascát fogyasztó indiánokról közismert, hogy jó lelki egészségnek örvendenek, pszichológiai tanulmányok szerint csökkentet pánikszintet és reménytelenséget mutatnak.
A kutatók szerint a növényi főzettel sikeresen kezelhetnék a depressziót, vagy a poszttraumás stressz szindrómát. Bizonyos összetevői, mint a Banisteriopsis caapi szőlő jelenleg is összetevői bizonyos antidepresszáns gyógyszereknek.
