A Föld légkörében a galaxisunkból érkező nagy energiájú kozmikus sugarak hatására játszódó folyamatok szimulálásához a fizikusok részecskegyorsítót és ködkamrát alkalmaztak.
Kísérletük első részében kénsavat és ammónium-hidroxidot – szalmiákszeszt – tettek a ködkamrákba, hogy megértsék, hogyan képződnek az aeroszolok az alsó légkörben. Eközben gyorsítóban keletkezett részecskenyalábokkal szimulálták a kozmikus sugarak hatását.
Az aeroszoltermelés aránya 10-1000-szer kisebb volt, mint amit az alsó légkörben megfigyeltek, még a kozmikus sugarak kedvező hatását figyelembe véve is.
A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a kénsavon, az ammónium-hidroxidon és a vízgőzön túl más elemeket is figyelmembe kell venni, hogy az alsó légkörben, legfeljebb 1000 méter magasságig tapasztalt aeroszolképződéshez hasonló arányút állíthassanak elő.
Az első eredmények alapján világos felül kell vizsgálni az éghajlati modellekben az aeroszolok képződésének folyamatát.
Nagy meglepetés volt a tudósok számára felfedezni, hogy az aeroszolok képződése az alsó légkörben nem csupán kénsav, víz és ammónium-hidroxid hatására következik be, mint ahogy azt eddig feltételezték.
A CERN kutatói még nem nyilatkoztak arról, a felfedezés mennyiben fogja befolyásolja az éghajlati modelleket.
