A reformkor építészeként tartják számon a klasszicista stílusban alkotó Hild Józsefet, aki életében majdnem 1000 épületre nyújtott be építési kérelmet. Édesapja, Hild János is építész volt, nem csoda, hogy cikkünk főszereplője már gyerekként tervezgetett, és később a bécsi egyetemen tanult. Az Esterházy dinasztia építésze, a kismartoni kastély építtetője, Charles Moreau volt a mestere később.
Apja 1811-ben meghalt, abba is hagyta tanulmányait, építőmesteri engedélyt kért, de az illetékesek azt mondták neki, előbb szerezzen még gyakorlatot, mélyítse el tudását. Nápolyba, Firenzébe, Milánóba, Rómába utazott. Itt megismerte a reneszánsz szerkezeti megoldásait, és talán itáliai tartózkodása alatt szerette meg a templomokat, amelyek végül művei jelentős részét alkották.
A kunhegyesi református templom, az Alföld katedrálisa:
Elképesztő munkabírása volt, így az 1820-as, 1830-as évek végére Pest egyik legkeresettebb építészévé vált. Fura ezt kimondani, de “jól jött neki” az 1838-as nagy pesti árvíz is: utána még több munkája lett, a város egyik hivatalos, arculatért felelős építésze volt (1844-ben lett építőmester, két évvel korábban Pest díszpolgára lett). Azért lett csak ilyen későn az építészet mestere, mert annyi munkája volt, hogy nem volt ideje elkészíteni a mestermunka feladatot. 1836-ban felvették a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagjai közé.
Legtöbb épülete klasszicista stílusban született, csak késői éveiben nyúlt a romantikához.
Főbb művei: a Deák téri templom főhomlokzata, a Hild-villa, a gyömrői Teleki-kastély, az egri székesegyház, a Lloyd-palota, az Esztergomi Bazilika (ezt 1822-38-ig Kühnel Pál, majd Packh János tervezte), a ceglédi református templom, a Diana-fürdő, a Császár-fürdő, az Ullmann-palota, a Nako-palota, a Lloyd-palota (ezt már lebontották a Roosevelt téren), a Wieser-ház, a Gerbeaud-ház, a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa” – az ország második legnagyobb református temploma), a Csendilla (hűvösvölgyi villák).
A Szent István Bazilika:
Az ő tervei alapján kezdték el építeni a budapesti Szent István Bazilikát, de az 1867. március 6-án, tüdőgyulladás miatt bekövetkezett halála miatt ezt a művet már nem tudta befejezni (Ybl Miklós tette ezt meg helyette).
Hild teremtette meg azt a belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. Nemcsak emiatt volt óriási szerepe a mai Budapest arculatának kialakításában.
Hild József utolsó éveit özvegységben élte, méghozzá méltatlan szegénységben, a mai Arany János utcában.
AJÁNLOTT LINKEK:
Hild József élete (artportal.hu)
A reformkor építésze (geographic.hu)
Hild József munkássága (wikipedia)
