Mindeddig elterjedt volt az az elképzelés, amely szerint a Felső-Kréta idején a mai Románia területén található Hátszeg-sziget egy egységes mikrofaunát alkotott, ahol a dinoszauruszok kisebbek voltak az egységes kontinensen élő társaiknál.
A múlt héten ismertetett Romániában talált Deinonychus-szerű hatalmas karmokkal rendelkező ragadozó dinoszaurusz a paleontológusok szerint kilóg a sorból, ugyanis a hasonló osztályba tartozó ragadozófajták ugyanekkora termettel rendelkeztek a világ más tájain is.
Az új elképzelés szerint, míg a növényevő dinoszauruszfajtákra jellemző volt a “törpenövés” a mikrofaunában, addig a Terapodáknál – az amúgy is kis termetű ragadozóknál – más lehetett a helyzet.
Az elképzelés, mely szerint az erdélyi Hátszeg területén előkerült dinoszauruszok törpenövésűek, csaknem 100 évvel ezelőtt született meg báró Nopcsa Ferenc javaslatára.
Báró Nopcsa Ferenc volt az első, aki felismerte, hogy a hátszegi dinoszauruszok közül soknak vannak közeli rokonai az angliai, németországi és észak-amerikai lelőhelyeken, ám az erdélyi példányok csak feleakkorák.
Sokat vitatott elmélet az evolúcióbiológusok között, hogy valóban létezik-e egy úgynevezett “sziget-hatás”, mely szerint ha nagytermetű állatok elszigetelődnek egy kisebb szigeten, akkor fokozatosan csökken a testméretük. (forrás: Origo)
Az új romániai dinoszauruszfajt a múlt héten ismertették, az élőlény Balaur bondoc, azaz “zömök sárkány” nevet kapta. A Balaur bondoc lehetett az egyik legnagyobb ragadozó ebben az ökoszisztémában.
