Megszületett a villanyórák atyja (1860)

Bláthy szabadkőműves sakkzseni volt. Nélküle nem lenne a biciklin fék.

A XIX. század végén az iparban és a mindennapi életben is alapvető, mondhatjuk forradalmi változást hozott a villamosenergia rohamosan terjedő alkalmazása. A gőzgépeket felváltották a villanymotorok, a petróleum- és gázlámpákat az izzólámpák. A gazdaság húzóágazata, mai szóval a csúcstechnológia az erősáramú villamosipar lett.

Született: a magyar elektronika hőskorában

E világban látta meg a napvilágot Bláthy Ottó Titusz, Tatán 1860. augusztus 11-én. Ganz Árbahám gyára ekkor már 16 éve működik, Mechwart András pedig már lassan egy éve vezeti a műveket, amikor majd huszonhárom évesen a kiváló matematikai és logikai érzékkel megáldott Bláthy Ottót is szárnyuk alá veszik.

A zsidó származású Ottó számára eltökélt pálya a mérnöki hivatás. Bécsi műegyetemi végzettséggel pedig hamar csatlakozik a magyar elektronika “aranycsapatához”.

A “nagy” Ganz

A Ganz-gyár a XIX. század végén Európa egyik legszínvonalasabb elektronikai műhelyeihez tartozott.

Virágkorában (1844-1939) teljes erőműrendszerrel – áramfejlesztővel, turbógenerátorral, gőzturbinával, elosztórendszerekkel, mérő és szabályzó, biztonsági berendezésekkel – foglalkozott, mindezek tervezését, gyártását és felállítását vállalta.

A gyárat 1844-ben alapította Ganz Ábrahám.

Olyan fizikusok és mérnökök dolgoznak az üzemben, mint Bánki Donát, Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Kandó Kálmán.

Érdemük a a villamos energia nagyobb távolságra való gazdaságos szállítása és elosztása. Sajnos nem eléggé él a köztudatban, hogy az ő villamos, áramellátási rendszerük az, amely az egész világon elterjedt és a mai napig használatos.

A Ganz művek monopolhelyzete megfelelő légkört teremtett Bláthy tehetségének kibontakozásához.

A triász és a transzformátor

Bláthy 1884-ben járt a Torinói Olasz Nemzeti Kiállításon, a Ganz üzem képviseletében. Ott hosszasabban tanulmányozta Gaulard és Gibbs ún. szekunder generátoros váltakozó áramú áramelosztó rendszerét. Már akkor felvetődött benne a zárt vasmagú transzformátor terve. Gualardtól meg is kérdezte, miért ne lehetne transzformátort zárt vasmaggal készíteni nyitott helyett. “Az nagyon káros és gazdaságtalan lenne” – volt a válasz.

1885-ben Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal együtt találta föl az energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort. Bláthy először hívta transzformátornak az új szerkezetet: a triász szabadalmát Villamos áramoknak transzformálása céljából címen jegyzik be. Ez tekinthető a mai transzformátorok ősének, és egyben az elektronika egyik legnagyobb vívmányának. Ennek köszönhetően a Ganz gyár megrendelést kapott Róma erőművének elkészítésére.

Bláthy legendás volt arról, hogy minden találmányához precíz matematikai számításokat végzett. A számítások közben akaratlanul jött rá fizikai összefüggésekre. Véletlen felfedezéseihez tartozik a mágneses Ohm-törvény.

Villanymérő és velocipéd

Kiváló sakkozó volt. Ezt bizonyítja az 1890-ben kiadott sakkfeladványokat tartalmazó könyvecskéje – a Vielzügige Schachaufgaben – is, amelyben mai napig tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány kategóriában 292 lépéssel.

A transzformátoron kívül az ő nevéhez fűződik a fogyasztásmérő és a háromfázisú generátor is. 1886-tól 96 bejelentett szabadalma volt. Komplett hűtőrendszereket tervezett. Bláthy agyszüleménye az elektromos kemence, a kerékpár (akkor velocipéd) fékszerkezete és a párhuzamos vezetésű szénkefetartó.

1889-ben hozták forgalomba szabadalmazott, indukciós fogyasztásmérőit, amelynek súlyát később állandóan csökkentette. A minden lakásban megtalálható “villanyóra” lényegében ma is ugyanolyan szerkezet, mint amilyennek ő megalkotta.

A “császár kutyatenyésztője”

Szenvedélyes kutyatenyésztő hírében állt, még a császár is ezért “kereste kegyeit”. Az uralkodót személyesen is megismerheti több tucat szabadalma után, az már a I. Ferenc Józsefet műveltségét minősíti, hogy a császár elsősorban kutyatenyésztőként tartotta számon.

A századfordulón ő a Magyar Autóklub alelnöke. Autóversenyeken mindig megjelent bíróként. Nem lett volna ízig-vérig “titokzatos” feltaláló, ha nem lett volna eközben a Szabadkőműves Páholy tagja.

Kandó Kálmán 1931-ben bekövetkezett halála után ő dolgozta át és fejezte be a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját is. Haláláig a Ganz gyár szellemi vezére maradt. Rövid betegség után 1939. szeptember 26-án hunyt el.

AJÁNLOTT LINKEK:

Bláthy Ottó szabadalmai (Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja)
Emlékhelyek a “fizikus útikönyvben” (KFKI oldala)
Bláthy és a többiek (Természet Világa különszám)
A magyar elektronika aranykora (Magyar Elektrotechnikai Múzeum honlapja)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.