Tudomány

Megszületett a villanyórák atyja (1860)

24.hu
24.hu

2010. 08. 11. 09:23

Bláthy szabadkőműves sakkzseni volt. Nélküle nem lenne a biciklin fék.

A XIX. század végén az iparban és a mindennapi életben is alapvető, mondhatjuk forradalmi változást hozott a villamosenergia rohamosan terjedő alkalmazása. A gőzgépeket felváltották a villanymotorok, a petróleum- és gázlámpákat az izzólámpák. A gazdaság húzóágazata, mai szóval a csúcstechnológia az erősáramú villamosipar lett.

Született: a magyar elektronika hőskorában

E világban látta meg a napvilágot Bláthy Ottó Titusz, Tatán 1860. augusztus 11-én. Ganz Árbahám gyára ekkor már 16 éve működik, Mechwart András pedig már lassan egy éve vezeti a műveket, amikor majd huszonhárom évesen a kiváló matematikai és logikai érzékkel megáldott Bláthy Ottót is szárnyuk alá veszik.

A zsidó származású Ottó számára eltökélt pálya a mérnöki hivatás. Bécsi műegyetemi végzettséggel pedig hamar csatlakozik a magyar elektronika “aranycsapatához”.

A “nagy” Ganz

A Ganz-gyár a XIX. század végén Európa egyik legszínvonalasabb elektronikai műhelyeihez tartozott.

Virágkorában (1844-1939) teljes erőműrendszerrel – áramfejlesztővel, turbógenerátorral, gőzturbinával, elosztórendszerekkel, mérő és szabályzó, biztonsági berendezésekkel – foglalkozott, mindezek tervezését, gyártását és felállítását vállalta.

A gyárat 1844-ben alapította Ganz Ábrahám.

Olyan fizikusok és mérnökök dolgoznak az üzemben, mint Bánki Donát, Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Kandó Kálmán.

Érdemük a a villamos energia nagyobb távolságra való gazdaságos szállítása és elosztása. Sajnos nem eléggé él a köztudatban, hogy az ő villamos, áramellátási rendszerük az, amely az egész világon elterjedt és a mai napig használatos.

A Ganz művek monopolhelyzete megfelelő légkört teremtett Bláthy tehetségének kibontakozásához.

A triász és a transzformátor

Bláthy 1884-ben járt a Torinói Olasz Nemzeti Kiállításon, a Ganz üzem képviseletében. Ott hosszasabban tanulmányozta Gaulard és Gibbs ún. szekunder generátoros váltakozó áramú áramelosztó rendszerét. Már akkor felvetődött benne a zárt vasmagú transzformátor terve. Gualardtól meg is kérdezte, miért ne lehetne transzformátort zárt vasmaggal készíteni nyitott helyett. “Az nagyon káros és gazdaságtalan lenne” – volt a válasz.

1885-ben Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal együtt találta föl az energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort. Bláthy először hívta transzformátornak az új szerkezetet: a triász szabadalmát Villamos áramoknak transzformálása céljából címen jegyzik be. Ez tekinthető a mai transzformátorok ősének, és egyben az elektronika egyik legnagyobb vívmányának. Ennek köszönhetően a Ganz gyár megrendelést kapott Róma erőművének elkészítésére.

Bláthy legendás volt arról, hogy minden találmányához precíz matematikai számításokat végzett. A számítások közben akaratlanul jött rá fizikai összefüggésekre. Véletlen felfedezéseihez tartozik a mágneses Ohm-törvény.

Villanymérő és velocipéd

Kiváló sakkozó volt. Ezt bizonyítja az 1890-ben kiadott sakkfeladványokat tartalmazó könyvecskéje – a Vielzügige Schachaufgaben – is, amelyben mai napig tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány kategóriában 292 lépéssel.

A transzformátoron kívül az ő nevéhez fűződik a fogyasztásmérő és a háromfázisú generátor is. 1886-tól 96 bejelentett szabadalma volt. Komplett hűtőrendszereket tervezett. Bláthy agyszüleménye az elektromos kemence, a kerékpár (akkor velocipéd) fékszerkezete és a párhuzamos vezetésű szénkefetartó.

1889-ben hozták forgalomba szabadalmazott, indukciós fogyasztásmérőit, amelynek súlyát később állandóan csökkentette. A minden lakásban megtalálható “villanyóra” lényegében ma is ugyanolyan szerkezet, mint amilyennek ő megalkotta.

A “császár kutyatenyésztője”

Szenvedélyes kutyatenyésztő hírében állt, még a császár is ezért “kereste kegyeit”. Az uralkodót személyesen is megismerheti több tucat szabadalma után, az már a I. Ferenc Józsefet műveltségét minősíti, hogy a császár elsősorban kutyatenyésztőként tartotta számon.

A századfordulón ő a Magyar Autóklub alelnöke. Autóversenyeken mindig megjelent bíróként. Nem lett volna ízig-vérig “titokzatos” feltaláló, ha nem lett volna eközben a Szabadkőműves Páholy tagja.

Kandó Kálmán 1931-ben bekövetkezett halála után ő dolgozta át és fejezte be a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját is. Haláláig a Ganz gyár szellemi vezére maradt. Rövid betegség után 1939. szeptember 26-án hunyt el.

AJÁNLOTT LINKEK:

Bláthy Ottó szabadalmai (Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja)
Emlékhelyek a “fizikus útikönyvben” (KFKI oldala)
Bláthy és a többiek (Természet Világa különszám)
A magyar elektronika aranykora (Magyar Elektrotechnikai Múzeum honlapja)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.