Zarela Olsen úgy döntött, hogy klónoztatja Capuchino nevű ménjét, amelyet az évezred paso fino fajtájú lovának választottak 1999-ben. Az állatok klónozására szakosodott biotechnológiai vállalat 160.000 dollárt kért szolgáltatásaiért cserébe. Capuchino genetikai mása, Capuchino Forever tavaly májusban látta meg a napvilágot.
Carol Harris lótenyésztő szerint azonban mindez a pénzről szól. A klónoztatók csupán könnyen akarnak klasszis lóhoz jutni – mondta a Los Angeles Timesnak. Más szavakkal fogalmazva a tenyésztés művészet, míg a klónozás csupán másolás.
Klónozott lovak jelenleg nem vehetnek részt a méneskönyvekben regisztrált lovak versenyein, de ez idővel megváltozhat. Az amerikai quarter horse fajta szövetségének méneskönyvi és regisztrációs bizottsága nemrég szavazott le egy javaslatot, amely szerint engedélyezni kellene a klónok regisztrációját.
A klónozás hívei szerint az ellenzést információhiány okozza. “Úgy vélik, Frankensteineket nevelünk a laborjainkban, pedig egyáltalán nem erről van szó” – fogalmazott Karen Batra, a biotechnológiai vállalatok gyűjtőszervezete, a BIO szóvivője.
Az első lovat, a Prometea nevű kancát olasz kutatók klónozták 2003-ban. Jelenleg mintegy 65 klónozott ló él világszerte, ebből legalább ötvenet a texasi ViaGen hozott létre, a fentebb említett Capuchinót is beleértve.
