A Global Witness civil emberijogi szervezet elemzése szerint a Shell szénmegkötő, kék hidrogént gyártó üzeme nemhogy csökkenti a légkörben található káros anyagokat, de egyenesen többet ad hozzájuk, mint amennyit elvesz – írja a Gizmodo.
Több különböző típusú hidrogén létezik, méghozzá a gyártási folyamat és az ebből eredő kibocsátás alapján kategorizálva. A tiszta hidrogén (zöld hidrogén) a víz elektrolízisével állítják elő megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásával, ezzel szemben a kék hidrogén előállításához a földgázban található metánt használják fel. Ebből következik, hogy
Az olajvállalat Quest nevű szénmegkötő létesítménye a Shell szerint hatékonyan csökkenti a légkörben található szennyezőanyag mennyiségét, a friss elemzés szerint ezzel szemben sokkal kevesebb káros anyagot köt meg, mint amennyit a vállalat állít. Ötéves működése során több káros anyagot juttatott a légkörbe, mint amennyit megkötött, írja az elemzés.
Az Alberta állambeli Edmonton közelében található Quest egy olyan létesítmény, amelyet kék hidrogén földgázból történő előállítására terveztek, egy hozzá tartozó karbonmegkötő-mechanizmussal, amely a folyamatból származó szén-dioxidot tárolja a föld alatt. A Shell azt mondja, hogy a Quest, amely 2015 végén kezdte meg működését, több mint 5 millió tonna szén-dioxid légkörbe jutását akadályozta már meg.
A vállalat köteles jelenteni a kanadai kormánynak, hogy szénmegkötő létesítménye hogyan teljesít. Az adatok pedig kevésbé szép történetet mesélnek el, mint amit a Shell a nyilvánosságnak állít. A számok azt mutatják, hogy a kék hidrogén előállításához használt folyamatból származó kibocsátások körülbelül 80%-át köti le a létesítmény. Ezek a kibocsátások azonban az erőmű tényleges kibocsátásának mindössze 60%-át teszik ki. A Global Witness megállapította, hogy az erőmű egyéb károsanyag-kibocsátása hulladékáramból származik, amely ennek a folyamatnak a mellékterméke – és amelyet a Shellnek nem kell jelentenie. Ez azt jelenti, hogy a létesítmény szénmegkötő része az erőmű összes kibocsátásának 60%-át adja, és ennek is mindössze a 80%-át kötik le – ez matematikailag a teljes kibocsátás alig 50%-ának felel meg.
A földgáz ellátási láncából származó metánkibocsátás szintén nagy problémát jelent, és szintén nem szerepel a Shell 80%-os adataiban. A Global Witness becslése szerint a két további adat ismeretében a nyitástól 2019-ig a Quest több mint 7,5 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki a légkörbe, mintegy 2,5 millió tonnával többet, mint amennyit a Shell beismert. A Quest teljes életciklusához kapcsolódó éves kibocsátások mindössze 39%-át rögzíti és hozza nyilvánosságra a vállalat.
