A szakértők két új tanulmányban mutatják be a 2I/Borisov üstökösre vonatkozó legfrissebb információkat – írja az IFLScience. A publikációk itt és itt érhetőek el, a vizsgálatokhoz az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT (Very Large Telescope) és ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) műszereit használták.
A 2019 augusztusában felfedezett 2I/Borisov a második ismert csillagközi objektum a Naprendszerben. A titokzatos ‘Oumuamuával ellentétben a 2I/Borisov esetében egyértelműen megállapítható, hogy az égitest egy üstökös.
A kutatók az objektum összetételét elemezve arra jutottak, hogy a 2I/Borisov 2019-ben haladhatott el először egy csillag közelében, és egy olyan rendszerből származhat, amelyben gázóriások keringenek.
A szakértők meglepően sok hasonlóságot találtak az objektum és a Hale-Bopp üstökös között, amely 1996-1997-ben a Földről szabad szemmel is látható volt.
A kutatók úgy gondolják, hogy a Hale-Bopp az 1990-es években csupán második alkalommal jutott el a Naprendszer belsejébe, éppen ezért összetétele viszonylag érintetlen maradt. Dr. Alberto Cellino, az Olasz Asztrofizikai Intézet munkatársa és a csapat tagja szerint a tény, hogy a két égitest hasonlít egymásra, azt jelentheti, hogy a 2I/Borisov a korai Naprendszerére emlékeztető környezetben alakult ki.
Dr. Bin Yang, az ESO kutatója csapatával a másik vizsgálatban a 2I/Borisovról leváló törmelékeket elemezte. A szakértők úgy vélik, hogy az üstökös kómája tömör, 1 milliméter átmérőjű darabokból állt. A megfigyelés azt is felfedte, hogy az objektum olyan anyagokból épülhet fel, amelyek az égitest eredeti csillagrendszerének különböző régióiból származhatnak.
A kutatók bíznak benne, hogy idővel újabb csillagközi szökevényeket észlelhetnek a Naprendszerben. Ezek elemzése segíthet jobban megérteni, hogy milyen körülmények uralkodnak más rendszerekben.
