Tech

A Facebook elnézőbben kezeli a közszereplők támadását

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A The Guardian megszerezte a Facebook belső iránymutatását, ami azt részletezi, miként kell kezelniük a közösségi oldal moderátorainak az internetes zaklatásokat és verbális bántalmazásokat. A tavaly decemberben frissített, több mint 300 oldalas dokumentumációból kiderül, hogy a szabályzat ilyen téren megkülönböztetést tesz a közszereplők és a magánszemélyek közt.

A Facebook meglehetősen tág értelmezésében közszereplőnek számítanak

  • a politikusok,
  • az újságírók,
  • azok a személyek, akiknek legalább 100 ezer követőjük van valamilyen platformon,
  • azok, akiknek az elmúlt két évben legalább öt cikkben fordult elő a nevük.

Nem meglepő, hogy a közszereplők több támadásnak vannak kitéve az online felületeken. A Facebook iránymutatása szerint egy bizonyos szint még megengedett, hogy adott legyen a vitára való lehetőség, és hogy a netezők kritikát fogalmazhassanak meg a közszereplőkkel szemben. A súlyos támadásokat eltávolítják. A dokumentumban olvasható, hogy a magánszemélyeknél ezt szigorúbban kezelik: az ő esetükben minden olyan zaklató kommentet büntetni kell, melyeknek megalázás, megszégyenítés a célja, vagy szexuális irányultság elleni támadásnak számít.

Nem megengedett a magánszemélyek halálának kívánása sem az üzenetekben. Ezzel szemben közszereplő halálát lehet kívánni, amennyiben nem közvetlenül neki címzik az üzenetet, és nem jelölik meg őt a bejegyzésben vagy hozzászólásban.

A Facebook szóvivőjének elmondása szerint további lehetőségeket keresnek a közszereplők zaklatás elleni védelmére, a problémáról folyamatosan konzultálnak emberi jogi aktivistákkal és újságírókkal.

A dokumentum más érdekességeket is tartalmaz: például hogy a felhasználók tehetnek sértő megjegyzéseket már elhunyt személyekre, de csak akkor, ha 1900 előtt meghalt emberről van szó. A kitalált karakterek gyalázásáa és zaklatása is megengedett.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik