A bevezetőben is említett Mantistek GH1 nagyon meglepett minket: egy ilyen olcsó (3800 Ft) fejhallgatótól nem vártunk ilyen minőséget és hangot. Jelen tesztünk alanya, a Mantistek GH2 viszont már egy felizmosított változat, amivel kapcsolatban volt negatív prekoncepciónk: nem annyira a hang, inkább a kiegészítő szolgáltatások és látványos elemek lesznek felturbózva.
A dizájn egyértelműen felnőttesebb lett, viszont a fémhatású ezüst nem hirdeti túl meggyőzően a „hidd el, hogy alumínium vagyok” érzést. Valaki ráadásul jó ötletnek gondolta, hogy olyan extrák kerüljenek az eszközre, mint a világító fülrész, ahol ciklikusan változik a kék-zöld-piros hármas –
Ezt a teljesen felesleges extrát ugyanakkor megkapta a mikrofon is: a vége kéken világít, és a fényt csak a hangközvetítő kikapcsolásával lehet megszüntetni. Bekapcsolt állapotban a szemünk sarkából állandóan látjuk a kék fényt, ami bizonyos esetekben kifejezetten idegesítő tud lenni.
A kezelőszervek ennél a modellnél a füles bal oldalára költöztek, itt tudjuk a világítást és a mikrofont kikapcsolni, illetve nyomkodni a vibrációs gombot, amitől nem a fejhallgató rezeg, hanem egy olyan technológiát aktiválunk vele, amitől elvileg a robbanások és hasonló hangok lesznek élethűbbek.
Elődjéhez hasonlóan a Mantistek GH2 is rendesen össze lett rakva, és megmaradt a zseniális, damilos mikrofon igazító mechanika is, aminek a használatát minden füles esetében szorgalmaznánk. A párnák is kényelmesek, legalábbis nekünk, jól elfért benne a fülünk, de ezt egy bokszoló biztos máshogy gondolná.
TESZTÜZEM
A tesztrutin ott bicsaklott meg először, hogy nem egy ember próbálta ki a szerkesztőségben, hanem mindenki. Ahány ember annyi fejforma és hajszerkezet, és bár volt, akinek jól felfeküdt a füles, másoknak a fül alatti résznél elálltak a műbőr párnák. Ezt úgy tudjuk tesztelni, hogy a nyakunk mentén felfele toljuk a mutatóujjunkat, ha befér a hajunk és a párnázás közé, akkor az nem zár jól.
A fentebb említett, külön bekapcsolható rezgéses extra hangzás a tesztjeink alapján kamu, viszont a zenéket egész szépen szólaltatja meg a füles. Van egy enyhe tolódás a basszus felé, a mélyek a túlsúlyosak, de a hangélmény így is kellemes, talán egy picit jobb is, mint a GH1 esetében. Ez sem torzít, bár a közép- és magas tartományokat a kelleténél egy picit jobban uralja az alacsonyabb hertz tartomány. A Hi-Fi jelzővel nem illetjük, inkább tisztességes iparosmunkáról van itt szó. Játékoknál amúgy is jobb a mélyorientált hangkép, hiszen ott a fegyvereket akarjuk hallgatni, nem a szirének énekét.
jól értenek minket a beszélgetőpartnerek, és mi is őket, a flexibilis szár szintén remekül beállítható. A GH1-nek ugyan hosszabb a „nyele”, ami nekünk jobban bejött, de a Mantistek GH2 sajátja is remek. Csak még mindig nem értjük, miért kell világítania, hiszen milyen szerepe van a beszédben annak, hogy fényt bocsájt ki? Segítünk: semmilyen.
A gombos vezérlés viszont problémás, nincs jó helyen bal oldalon, a kapcsolók a kelleténél jobban belesimulnak a fülesbe, így sosem találtuk meg, melyik mit csinál. Nyomkodtuk össze-vissza, amiből persze kiderült, hogy hopp, ez volt a mikrofon, esetleg bekapcsoltuk az oldalsó LED-et. Szerencsére ez alól kivétel a hangerő, az ugyanis egy tekerőkapcsoló, így nem lehet eltéveszteni.
Az sem mellékes, hogy ez a füles már USB porton keresztül kommunikál számítógépünkkel, nem pedig jack-dugóval. Ez elméletileg modernebb, mint a 3,5 mm-es csatlakozó, viszont így csak számítógépeken vagy konzolokon tudjuk használni. Ilyen szempontból jobb volt a GH1 megoldása, számunkra az USB semmit nem ad hozzá a használathoz, sőt inkább elvesz.
ÖSSZEGZÉS
Azt vártuk, hogy a Mantistek GH2 jobb lesz, mint a GH1, de végeredményben csak a kamufaktort sikerült feljebb tekerni. Ha ezeken túl tudunk lendülni, akkor kapunk egy játékra orientált, tiszta hangzást biztosító, kényelmes fejhallgatót, jól használható mikrofonnal. Ha az eredeti, 6500 forintos áron kelletné magát, már akkor is ajánlanám, de az ef96f9 kuponnal 5060 forintot kell érte perkálni, amit kifejezetten jutányosnak érzünk. Ha viszont nem az ár a lényeg, akkor a Sades SA 903 hatezerrel többért lerobbantja a fejed, míg az Edifier W800BT jó nyolc rugóval többért ad sokkal jobb zenei élményt, „végtelen” működési idő mellett.
