Tech esport

Ezért tartanak előrébb a lengyelek, mint mi

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 11. 10. 12:10

Lesz-e magyar Witcher? Ezt a kérdést próbálta megválaszolni a Pixelcon at Arcadia és a Roboraptor által rendezett beszélgetésen Stöckert Gábor újságíró és a Checkpoint podcast egyik vezetője, Holló-Vaskó Péter, a Fumax kiadó munkatársa, Tóth Lambert, a NeocoreGames game-dizájnere, illetve videós kollégánk, Zsótér Indi Dániel, aki moderátori minőségében a Roboraptor geek-oldalt képviselte.
Korábban a témában:

Logikus gondolat: Lengyelország és Magyarország két EU-s tagország, két kelet-közép-európai állam, hasonló múlttal, hagyományokkal és jelennel, így miért is ne állhatnának elő a magyar fejlesztők egy hasonlóan nagy világszenzációval, mint amilyen a The Witcher-sorozat is volt? Mégis, mint a november 3-i beszélgetésből kiderült, nagyon messze vagyunk attól, hogy a videojátékok terén efféle sikert érjünk el.

THE WITCHER

A lengyel CD Projekt a The Witcher-széria első darabját 2007-ben mutatta be, a valódi világsikert azonban a harmadik epizód, a 2015-ös The Witcher 3: Wild Hunt hozta el. A videojátékok Andrzej Sapkowski Vaják című regénysorozatát veszik alapul, igaz, nem a regények történetét dolgozzák fel, hanem azt fűzik tovább.

TEHETSÉGEK VANNAK

Pedig tehetséges játékfejlesztőkből nincs hiány. Az 1980-as években Commodor 64-re rengeteg programot fejlesztettek a magyarok, sőt, Tóth Lambert szerint bizonyos műfajokban a magyar szakértők még ma is élen járnak. A NeocoreGames például az akció-szerepjátékok terén ért el sikereket, gondoljunk csak az általuk megalkotott The Incredible Adventures of Van Helsing-sorozatra.

Farkas Norbert / 24.hu
Zsótér Indi Dániel, Holló-Vaskó Péter, Stöckert Gábor és Tóth Lambert – Farkas Norbert / 24.hu

Ezek a játékok ugyanakkor rétegprogramok, nem törtek be a mainstreambe, sok esetben pedig a hazai felhasználók sem tudják, hogy egyes ismert videojátékokat magyarok hoztak létre.

Ez részben magyarázatot adhat a hazai fejlesztők „láthatatlanságára”.

Stöckert Gábor szerint a szakosodás mellett további tényező lehet a piac átalakulása. Míg az 1980-as években a Commodore 64 alapú Novotrade itthon egyedüliként uralta a piacot, és külföldre is sokat dolgozott, addig mára rengeteg kisebb-nagyobb fejlesztőcsoport jött létre

KELL EGY VAJÁK

Egy kimagasló játékhoz viszont nemcsak jó fejlesztőkre, hanem narratív dijáznerre is szükség van. Tóth Lambert szerint hazánkban igenis akadnak olyan szakemberek, akik képesek jól megírni egy videojáték sztoriját. Holló-Vaskó Péter ennek kapcsán azt emelte ki, hogy a kimagasló író önmagában nem elég, a szerzőnek a fejlesztőkkel együttműködve, állandó kapcsolat mellett kell dolgoznia egy projekten.

A The Witcher sikeréhez kellett egy erős alapanyag is – Fotó: CD Projekt

Egy The Witcher-szerű programhoz emellett megfelelő alapanyag, azaz valamiféle irodalmi mű is szükséges. Ahogy a The Witcher és a Vaják esetében, úgy egy magyar programnál is igaz lehet, hogy a kulcs valójában nem is annyira a jó sztori, hanem az, hogy a fejlesztők miként nyúlnak az alapanyaghoz, illetve hogy aztán a közönség mennyire képes befogadni a kész játékot.

Tóth Lambert úgy véli, Magyarország sajnos kis piacot jelent, a sci-finek, főként a hazai sci-fi irodalomnak pedig annál is kevesebb rajongója van. Egészen más volt a helyzet a Vaják-sorozat esetében, amely már eleve népszerűnek számított Lengyelországban, a CD Projekt pedig a szálat továbbfűzve, az eredeti univerzumra építkezve, de egészen új történetet kidolgozva ért el további sikereket.

Holló-Vaskó Péter szerint épp ez az egyik fő probléma: kevés olyan irodalmi mű van Magyarországon, aminek kultusza lenne.

Emellett van egy igen komoly kulturális eltérés is hazánk és Lengyelország között. Míg itthon a hagyományőrzés és a magyar mitológia egybefonódott a szélsőjobboldali nézetekkel és sztereotípiákkal, addig Lengyelországban az emberek másként viszonyulnak a nemzeti identitásukhoz, múltjukhoz.

Ez a különbség segíthet annak megértésében, hogy a lengyelek körében hogyan válhatott népszerűvé egy, alapvetően a szláv mitológiából merítő történet, míg itthon egy turulos-csodaszarvasos regény viszonylag kevés rajongót találna magának.

A MAGYAR KORMÁNY NEM ÉRTI EZT A VILÁGOT

Tóth Lambert szerint a magyar játékfejlesztésen nagyot lendíthetne, ha a filmművészeti oktatáshoz hasonlóan a játékfejlesztés köré is intézményesített képzés épülne ki, Stöckert Gábor szerint pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy Lengyelország fontosnak tartja a helyi videojáték-fejlesztést.

38 helyi fejlesztőcsapat csak 2016-ban 26 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az államtól. Az összeg jelentős része a pont a The Witcher-sorozat mögött álló CD Projekté lett.

Magyarországon az e-sportba idén ugyan rengeteg állami pénzt öltek, ez azonban nem annyira a videojátékoknak, mint inkább a sportnak szól. A magyar kormány a játékfejlesztés világát egyszerűen nem érti, és kockázatosnak tartja. Évekkel ezelőtt egy információs tudással kapcsolatos rendezvényen a Nemesis játékfejlesztő cég képviselője is felszólalt a parlamentben konkrét anyagi támogatást kérve, vázolva a vállalat elképzeléseit. A tervek azonban süket fülekre találtak.

Farkas Norbert / 24.hu
Tóth Lambert szerint az is fontos, hogy más országokban egyesületekbe tömörülnek a fejlesztők – Farkas Norbert / 24.hu

Tóth Lambert ezen gondolatmenetet annyival egészítette ki, hogy a régióban sok ország már rendelkezik olyan játékfejlesztő-egyesületekkel, amik a teljes helyi játékipart lefedi, ismerik a médiát, a piaci és állami szereplőket, rendezvényeket szerveznek, illetve gondoskodnak az utánpótlásról.

Stöckert Gábor szerint ez is nagy különbség Lengyelország és Magyarország között: a lengyelek nemcsak állami támogatást adnak a fejlesztőknek, de a támogatás feltételeként kötelezik is a csapatokat, hogy bizonyos mértékig megosszák tudásukat a többi fejlesztővel.

Az állam tehát részben a fejlesztői gárdák összetartásában, koordinálásában is szerepet vállal.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a magyar The Witcher egyelőre nagyon távoli álom a hazai gamerek és fejlesztők számára. Összességében elmondható, hogy a magyar körülmények egyelőre egyik olyan tényezőnek sem felelnek meg, amik egy efféle játék megalkotásához elengedhetetlenek.

Kiemelt kép: CD Projekt

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Vladimir Putin, President of Russia, during the opening session of the Paris Peace Forum, an event that is a part of the commemoration ceremonies to mark the centenary of the 1918 Armistice, at the Villette Conference Hall in Paris
The Paris Peace Forum was created to
bring together all actors of global
governance to strengthen multilateralism
and international cooperation. 
On Sunday, November 11, 2018, in Paris, France. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.