Tech

A magányunk taszíthat minket a robotok karjaiba

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

újságíró. 2018. 04. 30. 21:00

A Westworld című sorozat nemcsak több szálon és idősíkon kibontakozó története miatt volt izgalmas, hanem azért is, mert az emberek szórakoztatására fejlesztett, kizsákmányolt robotok és gazdáik közti viszonyrendszert bemutatva több kérdést is a néző fejébe ültetett. Mi van, ha tényleg lesznek emberszerű robotok, és velük fogunk szexelni? Megcsalásnak számítana, ha a párom mellett lefeküdnék egy androiddal? Egyáltalán valósággá válhat-e a jövőben a robotokkal népesített játszótér, és miért lenne nekünk erre szükségünk?
Korábban a témában:

Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket boncolgatott a robotos sorozat második évadjának startja alkalmából Stöckert Gábor (az Index rovatvezetője) moderálásában Dr. Galambos Péter (Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központjának igazgatója), Kánai András jövőkutató és Krajcsi Attila (ELTE PPK Kognitív Pszichológiai Tanszékének docense, kutató pszichológus) az HBO sajtóbeszélgetésén, ahol minket is elgondolkodtattak azzal kapcsolatban, androidok vagyunk-e. (Spoiler: nem, pedig amúgy már vannak híreket előállító algoritmusok is.)

Az első évad óta rengeteg olyan hírrel találkozhattunk, ami abba az irányba mutatott, hogy a Westworld által elképzelt jövő megvalósulhat – és legalább ennyi olyan hírrel, ami ennek ellenkezőjét vetette fel. A popkultúrában ijesztő dolognak beállított mesterséges intelligencia (MI) fogalma sokak számára még nem egyértelmű. Az átlagembernek az MI azt jelenti, amire rászoktattak minket a filmek: valami olyan, mint mi, de mégsem, és folyton fenyegetést jelent, konfliktusokat okoz – fejtegette Kánai, főleg ebből eredeznek a technológiával kapcsolatos félelmek. Galambos úgy definiálja, hogy MI minden olyan gépi struktúra, ami megpróbál emberi sajátosságokat utánozni.

KRAJCSI ATTILA, KÁNAI ANDRÁS, DR. GALAMBOS PÉTER, STÖCKERT GÁBOR. Forrás: HBO

Az algoritmusokban rejlő lehetőségekre akkor csodálkozott rá a világ, amikor 1997-ben az IBM Deep Blue nevű számítógépe megverte sakkban a világ legjobb játékosaként számon tartott Garri Kaszparovot, egy éve pedig a Google Deepmind által fejlesztett AlphaGo program győzte le a világ legerősebb gójátékosát, Ko Csie-t.

Mára többrétegű neurális hálókat képeznek ki bizonyos feladatokra, de nagy kiugrást akkor érhetünk majd el, ha ezekből a specializált területekből sikerül egy egységes tudatot létrehozni. A leginkább emberi próbálkozások jelenleg azok a kezdetleges szoftverek, amik olyan dolgokat művelnek, amelyekről korábban azt hittük, emberi sajátosságaink – zenét, szöveget írnak, bár nem ihletből, valójában ezek a folyamatok is valamilyen szabályszerűségeket követnek.

DE MIKORTÓL LESZ EZ NAGYON IJESZTŐ?

Természetes, ha már a gondolattól is megborzongunk. A világ legparább dolgai közé tartozik, amikor egy emberszerű robot kinyitja a száját, elég csak a Sophia nevű robothölgyre gondolni (persze ő azt mondta, hogy ki fogja irtani az embereket, de ez mellékes).

SOPHIA ROBOT. Forrás: Youtube

A robotok kinézetével kapcsolatos érzéseinket a pszichológiában használt “borzongás völgye” (uncanny valley) nevű jelenség foglalja össze, ami Masahiro Mori robotkutató nevéhez fűződik. Ennek lényege, hogy minél inkább emberszerű egy mesterséges lény, annál nagyobb az elfogadottsága az emberek által, ám mikor már túlságosan is élethű, az elfogadottság hirtelen óriásit zuhan. Az emberi jegyeket viselő, de már zombiszerű, hullaszerű lényektől pedig nagyon irtózunk. A robotikai szakemberek régóta boncolgatják, hogy ezt a völgyet bármikor megtudjuk-e ugrani.

Az biztos, hogy egyelőre nem tudunk még olyan robotokat készíteni, amilyenek a sorozatban láthatók. Vannak az emberi külső jegyeket magukon hordozó manökenrobotok, szexrobotok, de még jócskán messze vannak a tökéletes replikáktól. Galambos szerint jelenleg leginkább a virtuális valóságban vagyunk képesek lemodellezni embereket valósághűen mai eszközeinkkel.

A GOOGLE ÖNVEZETŐ AUTÓJA.  Forrás: Google

Bár nem tűnik fel, de egyes gépek kezelőfelületeit nagyon tudatosan tervezték annak érdekében, hogy jobban bízzunk a masinában. Ha az MI-t nézzük, jelenleg az önvezető autók állnak legközelebb az androidokhoz olyan téren, hogy mozognak, tevékenyek, esetenként morális döntéseket hoznak, a kutatók ezen a területen keresztül tudják vizsgálni azt, később hogyan viszonyulhatnak az emberek a robotokhoz.

Az önvezetőkkel kapcsolatban egyébként rendkívül érdekes, hogy egyik modell sem próbálja utánozni a macsós sportautókat, legtöbbjük egy játékautóra hasonlít, a bennük lévő interfész pedig valójában megnyugtatóan hat az utasra azzal, hogy betekintést nyerhet a működésébe a megjelenő információk, térkép által, pedig semmi szüksége arra, hogy tudja ezeket – magyarázta Krajcsi.

HA LESZ IGÉNY, JÖNNEK

A másik fontos kérdés, ha még módunkban is állna: miért készítenénk emberszerű robotokat? Kánai szerint érdemes figyelembe venni, hogy bár ma még sci-finek tűnhet, anno rengeteg technikai újítás, így például az otthoni számítógépek és a mobiltelefonok is rendkívül drágának számítottak és egy szűk réteg kiváltsága volt, mára pedig a mindennapok részei.

Minden attól függ, lesz-e gyártói kapacitás, szándék, illetve piaci igény az androidokra, amelyekre üzleti modellt lehet építeni. Ha igen, akkor jöhetnek az androidok is. Az egyik terület, ahol hasznosak lehetnének, a munka világa, hiszen az emberektől eltérően a gépek nem fáradnak el, nem veszekednek az alkalmazottakkal, nem mennek ki szünetre.

A BLADE RUNNER 2049 EGYIK JELENETE. Forrás: InterCom

Kánai érdekes megközelítése, hogy mivel a statisztikák szerint az emberek egyre inkább elmagányosodnak, ezért kialakulhat egy olyan igény arra, hogy robotokat vásároljunk társnak. A modern párkapcsolatok egyre rövidebbek, ritka az évtizedeken át kitartó kapcsolat, és vészjósló jelenség Japánban a „hikikomoriság” is, amikor a társadalomból kivonulva emberek a szobájukban élik életüket, minden külső kapcsolattól elvágva magukat. És mellett nem szabad megfeledkezni az időseket segítő, gondozó robotok hasznosságáról, ami szintén az elöregedő Japánban létező igény.

KI VÉDI MEG DOLOREST?

Oké, minket talán kiirtanak, de kevesebbet gondolkozunk azon, hogy ki védi meg a gépek érdekeit? Ez a kérdés annak kapcsán merülhet fel, hogy a Westworld világában éppenséggel az emberek a zsarnokok, és Dolores élete közel sem móka és kacagás, a nyersebb jeleneteknél egyértelműen az embereket pofoznánk fel sokszor a gépek helyett.

DOLORES, A WESTWORLD FŐSZEREPLŐJE. Forrás: HBO

A robotok jogvédelmével pedig már foglalkozik is egy szervezet, a téma kapcsán Kánai szerint érdemes végiggondolni, hogyan alakultak az állatvédelmi jogok. Elsősorban a főemlősöket, gerinceseket védjük,  de egyre több mindenre kiterjed. A fentebb említett Sophia nevű robot egyébként a világ első robotja, aki állampolgárságot kapott Szaúd-Arábiában, emiatt sokan felháborodtak, mert már most több joggal rendelkezik, mint az ott élő nők.

NEM BIZTOS, HOGY JÓK LESZNEK AZOK A SZEXROBOTOK

A Westworld világába az emberek alapvetően erőszakot elkövetni, szexelni mennek, ez pedig elgondolkodtató azzal kapcsolatban, mennyire tartjuk kordában az ösztöneinket, ha tetteinknek nincsenek következményeik.

Kánai szerint az embernek van egy alaptermészete, és a technológia nem mindig segít abban, hogy ez jobb legyen. Ha nincs következménye a tetteknek a világban, számolnunk kell azzal, hogy az ember lelke megváltozhat, eltorzulhat. A szexrobotok mellett érvelők szerint kevésbé kiszolgáltatottak lesznek a nők az effajta eszközök által, a másik oldal szerint pedig tovább erősítheti a tárgyiasításra való hajlamot. Ezt a témát korábban mi is hosszabban veséztük.

A fáradhatatlan robotfalloszok nem helyettesíthetik az igazi férfiakat
A kapcsolatteremtés, az intimitás és az örömszerzés megélése egyre furcsább irányokat vesz a randiappok, az online pornó és a szexbabák korában.

Krajcsi szerint bár belülről nem így éljük meg a dolgot, de a párválasztással kapcsolatos érzelmeink valójában genetikai számítások és döntéshozatalok összességei az utódnemzés érdekében. A megcsalás kérdése több oldalról is megközelíthető, az egyik genetikai. A férfiaknak és nőknek más a szerepe az utódnemzésben: a férfiak megúszhatják az egészet öt perces melóval, a nőknek többet kell belefektetni.

A férfiak attól hajlamosak kiborulni, ha a nő lefekszik mással, a nő pedig a flörtre ugrik, így a megcsalás attól is függ, hogy mennyire sérti a genetikai érdekeket. Meghatározó tényező lehet a jövőben, hogy egy android tud-e gyereket szülni, vagy a férfi elhagyhatja-e a családját egy robotért.

Budapestet is meghódítják a szexrobotok
Meglátogattuk Budapest első szexrobotbordélyát. Mennyibe kerül egy órára egy szexbaba, és elveszik-a prostituáltak munkáját?

A jósgömbbe belenézve a szakértők arra jutottak, hogy a Westworld világa leginkább a virtuális és kiterjesztett valóságban valósulhat meg, de azért senki nem tudja megmondani előre, hová fogunk jutni. Kánai megemlítette, hogy mivel Budapesten is van már szexrobot-bordélyház, ez a része nem is olyan távoli a dolognak, de nem hiszi, hogy egy olyan parkot építenének, ahol ölni is lehetne.

Dömös Zsuzsanna korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

NEW ORLEANS, LA - NOVEMBER 04:  Quarterback Drew Brees #9 of the New Orleans Saints celebrates  defeating the Los Angeles Rams 45-35 in the game at Mercedes-Benz Superdome on November 4, 2018 in New Orleans, Louisiana.  (Photo by Wesley Hitt/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.